Fogszabályzó Centrumunkban világszínvonalú diagnosztikai technológiával várjuk Pácienseinket! A rendelőnkben elérhető diagnosztikai eszközök nem csak meggyorsítják, de kényelmesebbé, tervezhetőbbé és legfőképpen biztonságosabbá teszik a tervezett és szükségessé vált fogászati kezeléseket.
3D CBCT
A Dr. Kocsis András Fogszabályzó Centrumban elérhető a világ egyik legmodernebb fogászati CT és panoráma röntgen berendezése, a 3D CBCT készülék. A CBCT megbízható és pontos eszközként funkcionál a beavatkozást megelőző lineáris és háromdimenziós mérések során.
A CBCT (Cone Beam CT)- felvétel 3 dimenzióban mutatja meg a szájüreg, a fogazat és az arc csontos szerkezetének állapotát, ezzel jól áttekintő képet ad a kezelőorvosnak. Kevesebb, mint egy perc alatt megközelítőleg 150-200 képet készít különböző szögből, majd ezekből 3D képet alkot a páciensről. A 3D felvételen részletesen látható a fogazat, a szájüreg, az állkapocs, a nyak, a fülek, az orr és a torok. A vizsgálat alkalmazása egyszerűsítheti a gyökércsatornák lokalizációját és azonosítását, emellett segíti a fogszabályozó kezelés pontos megtervezését. A CT felvételen a csont sűrűsége is mérhető, mely nagy segítséget nyújt implantációs beavatkozások tervezésénél. A CBCT készülék rendkívül alacsony sugárdózis mellett alkalmas a fogak és a csontszerkezet pontos leképezésére. A vizsgálatnak köszönhetően a kezelőorvos pontosan meg tudja határozni, hogy milyen kezelést igényel a páciens fogsora.
A rejtett fogászati problémák jól diagnosztizálhatók
Vannak olyan fogászati problémák – például a megbújó fogszuvasodás – amelyek hagyományos vizsgálattal sokszor nehezen észrevehetők. Azt, hogy milyen képalkotó diagnosztika szükséges a páciens problémájának kivizsgálásához, minden esetben a kezelést végző szakorvos dönti el. Panoráma röntgen segítségével a régebbi fogtömési hibák, gyulladásos gócok, ciszták is felfedezhetők, míg a CBCT készülék egy komplexebb képet ad a páciensről.
Panoráma röntgen
A panoráma röntgen a fogászati röntgen olyan fajtája, amely teljes képet ad az alsó és felső állcsontról és a környező csontokról, amit két dimenzióban láthatunk. A panoráma röntgen komplex képet mutat az egy-egy fogról készített röntgenfelvételekkel szemben. Láthatók például a fejlődési rendellenességek, a bölcsességfogak helyzete, a fogváltódás, a gyulladásos folyamatok. Ezért a góckutatás miatt is elengedhetetlen a készítésük. Áttekintést nyújt a fogak állapotáról, az állkapocsízületről, valamint az orr- és arcüregről. Ezért nemcsak a fogorvosoknak, hanem a fül-orr-gégész szakorvosoknak is elengedhetetlen. A rejtett fogászati problémák jól diagnosztizálhatók.
Teleröntgen
A teleröntgen az arc csontjairól készített felvétel. Készíthetjük szemből, illetve oldalirányból. Gyakrabban az oldalirányú felvételeket készítjük, mely elengedhetetlen a fogszabályozási diagnózis pontos felállításához. Elengedhetetlen az arc- és állcsontsebészeti műtétekhez. A koponyacsontokat illetve a lágyrészeket is ábrázolja. A teleröntgen segítségével az agy- és arckoponya arányait, az arckoponya egyes csontjainak egymáshoz viszonyított helyzetét, a fogak elhelyezkedését és a fogsorzáródási viszonyokat ellenőrizhetjük. Rengeteg mérést végzünk a segítségével. Megtervezzük a fogak illetve az állcsontok pontos helyzetét, szimuláljuk segítségével a leendő kezelési eredményünket.
Speciális számítógépes arc-esztétikai elemző programunk segítségével az arcról készített fényképeket egybevetjük a teleröntgen felvétellel és ezek alapján készítjük el a páciensünk számára a legjobb és legesztétikusabb kezelési eredményt.
Szájsebészeti eljárások előtt elengedhetetlen a panoráma röntgen
A fogszabályozás, fogbeültetés és szájsebészeti beavatkozások előtt elengedhetetlen fogászati panoráma röntgen-felvétel készítése, amely a fogorvos munkáját nagyban megkönnyíti.
Előfordulnak olyan fogászati problémák, amelynek okai nehezen tárhatók fel. A góckutatásban, a gyulladások feltárásában, az állkapocs elváltozásinak felfedezésében, a csontsorvadás és fogínysorvadás, az arcüreg gyulladásos megbetegedéseinek felmérésében a panoráma röntgen a fogorvos munkájának egyik legfontosabb eszköze.
A panoráma röntgen lehetővé teszi, hogy a fogorvos részletes képet kapjon a fogak általános elhelyezkedéséről, a gyökerek lefutásáról, a fogak alakjáról. A fogak állapota mellett a még ki nem nőtt fogak, vagy a bölcsességfogak helyzete is láthatóvá válik a felvételeken, így a fogorvos a fogszabályozás során a legoptimálisabb megoldást tudja választani a beteg adottságainak figyelembe vételével.
Digitális felvétel kiadása
A vizsgálati felvétel rendelőnkben nem filmre készül, hanem digitális eljárással, így a fogorvos a képet monitorra kivetítve magyarázhatja el a betegnek a beavatkozás menetét. A mozgókép többszörösen nagyítható, amely lehetővé teszi apróbb elváltozások felfedezését is. A felvétel digitális formában archiválható vagy pendrive-ra is kiírható, így a beteg azt magával is viheti. Ez nagyban segíti a konzultációt a fogorvos- szájsebész- fül-orr-gégész kollégákkal is.
Gyakran ismétlődő kérdések
Káros-e a CBCT?
A fogászati röntgenvizsgálatok közben egy kis mennyiségű sugárzás éri a páciens szervezetét, ezért a fogorvosok csak akkor kérnek ilyen vizsgálatot, ha abszolút szükséges. A vizsgálat során a páciens minden alkalommal ólomköpenyt visel.
Melyik jobb: a kétdimenziós vagy a háromdimenziós felvétel?
Hogy melyik vizsgálatra van szükség, azt minden esetben a kezelőorvos dönti el. A panoráma röntgennel szemben a CBCT készülék jellemzően 3 síkban jelenít meg metszeteket.
A készülék körbejár a fej körül az elkészített felvételeket rögzíti, majd a szoftver szeletek sorozatát jeleníti meg, mely tulajdonképpen a páciens pontos térbeli leképezése. Ezek a szeletek jellemzően inkább a többiekkel együtt értelmezhetők, mintsem külön-külön.
A 3 dimenziós felvételeken egy-egy fog vagy vizsgált terület körbejárható, feltérképezhetőek a „takarásban lévő” részek is, míg a röntgen egy nézőpontból nyújt betekintést, azt is kiterítve, a rétegek egymásra vetítésével némileg eltorzítva adja.
A CBCT az orvosi CT-nél is jobb megoldást jelent?
A hagyományos orvosi CT-berendezésektől elsősorban a sugárterhelés miatt idegenkednek a páciensek. Ellenben CBCT felvétel elkészítése közben a medical CT sugárterhelésének alig 1%-a éri a pácienst.
Hasznos információk
Gyakori rendellenességek
Fogazati rendellenességek
- Torlódás
- Nyitott harapás (a metszőfogak nem érnek össze harapáskor)
- Mélyharapás (a felső metszők harapáskor túlzottan fedik, vagy eltakarják az alsókat)
- Keresztharapás (pl.:a felső fog nem az alsó elé, hanem mögé harap)
- Fogíven kívül, vagy belül álló fog
- Fogak túlzott kifelé, vagy befelé dőlése
- Előtörésben visszamaradt fog
- Számfeletti fogak
- Fogcsíra hiánya
Állcsontokat érintő rendellenességek
- Alulfejlett, vagy túl nagy állkapocs
- Alulfejlett, vagy nagy felső állcsont
- Ezek kombinációja, azaz aránytalanság a két állcsont mérete, nagysága, helyzete között
- Nyitott harapás
- Mélyharapás
- Aszimmetria
- Ajak- és szájpadhasadékok
Gyakori eltérések, melyekkel felnőttkorban találkozunk
- foghiányok következtében túlnőtt, vagy bedőlt fogak, amelyek akadályozzák a fogpótlások elkészítését
- fogágybetegség miatt elvándorolt fogak, rések képződése, esztétikai és funkcionális problémát okozva
- állcsontdeformitások miatti sebészi- fogszabályozó kezelések
- állkapocsízületi diszfunkció (fájdalom, kattogás)
- esztétikai beavatkozások
Miért alakulnak ki a fogazati rendellenességek?
1. Genetikai okok
- A fogaink mérete és alakja genetikailag meghatározott. Az állcsontok mérete viszont más gének által kódolt. Így előfordul, hogy túl nagy fogak mellé kis állcsontokat, túl kis fogak mellé pedig nagy állcsontokat öröklünk, melynek torlódás vagy éppen résesség lesz az eredménye.
- Sok eltérés önmagában is öröklődhet, például az előreálló, túlfejlett állkapocs (bulldogharapás), – gondoljunk például a Habsburg családra. Családi halmozódás figyelhető meg sokszor a csírahiány, számfeletti fogak vagy éppen a hasadékok (ajakhasadék, szájpadhasadék), esetében is.
2. Külső ártalmak
- Rossz szokások, funkcionális zavarok.
- Ujjszopás (a gyermek ujjával kifelé tolja a felső metszőit, mint egy „fogszabályozó készülék”).
- Nyelvlökéses nyelés (nyeléskor a nyelv a két fogsor közé szorul).
- Ajakszorításos nyelés (nyeléskor az alsó ajak beszorul a felső metszők mögé ezáltal a felső metszők előre az alsók pedig hátra dőlnek).
- Körömrágás, ceruzarágás.
- Fogcsikorgatás (többnyire éjszaka történik, gyakran stressz miatt).
- Táplálkozási zavarok (nem szopik a baba, nem rág eleget a gyerek).
- Gátolt orrlégzés (Ha sokáig beteg a gyermek, orrán nem kap levegőt, szájon át lélegzik. Így ajkai mindig nyitva vannak, fogait nem támasztja meg az ajak izomzata, ezért kifelé dőlnek a felső metszők.).
- Idő előtti tejfog elvesztés (a tejfogat váltó maradó fog előtörése előtt több mint egy évvel történő tejfog eltávolítás). Nagyon sok rendellenességet okoz a korai tejfog eltávolítás, mert a szomszédos fogak a foghiány felé vándorolnak, és a később áttörő maradó fognak nem marad elegendő hely. Így a fogsoron kívül vagy belül fog állni, rossz estben elő sem tud törni, a csontban reked. A harapás is megsüllyedhet, amelynek mélyharapás lesz a következménye. Ennek megelőzésére egyrészt a fogmegtartást részesítjük előnyben, másrészt ha a fogeltávolítás mindenképp szükséges, helyfenntartók alkalmazását szoktuk javasolni. Ez lehet kivehető, vagy rögzített, kis kiterjedésű készülék, a gyerekeket nem zavarja.
- Trauma (tejfogat ért baleset következtében egyáltalán nem vagy rendellenes helyzetben tör át az alatta lévő maradó fog)
Kezelés megtervezése
Ez a szakasz a legfontosabb momentum a fogszabályozó kezelések során. Ekkor dől el, hogy milyen változásokat hozunk létre az arcon, milyen lesz a mosoly, a benyomás, az esztétikai megítélés.
Összességében vizsgáljuk a rágó-és mimikai izomzatot, a fogsorok találkozását,a rágást, a fogak helyzetét, az állcsontok egymáshoz való viszonyát. Lemérjük a fogak és ajkak találkozását. Esztétikai analízist végzünk. Minden egyes páciens más- és más, ezért kell elkészíteni az egyénre szabott kezelési tervet. Rengeteg mérési lehetőség áll a rendelkezésünkre, de ezeket nem külön-külön, hanem egy komplex rendszerben végezzük el.
Csak akkor vágunk bele a kezelésbe, ha biztosak vagyunk az elérhető maximális eredményben és a hosszútávú stabilitásban. Különböző alternatívákat alkotunk, de azzal a szigorú megkötéssel, hogy kompromisszumot csak akkor kötünk, ha ez orvosi szempontból is helytálló. Bevonjuk a társszakmák képviselőit is, ha szükséges, konzultálunk kezelőorvosával. Ekkor ajánljuk fel azokat a készüléktípusokat, amelyek a leghatékonyabbak a kezelésben. Ezek közül választhat. A kezeléstervezéskor nem készülékekben gondolkozunk, hanem abban, hogy az Ön számára mi a lehető legjobb megoldás. A készülék, csak eszköz a kezünkben amivel a legoptimálisabban, leggyorsabban,legkényelmesebben kezeljük Önt.
Érdekességek
NASA találmány a fogszabályozóban
Az egyes fogszabályozóknál használt drótban olyan nikkel-titánium található, melyet a NASA fejlesztett ki, és speciális alakmegőrző tulajdonsággal rendelkezik, mely testhő vagy nyomás hatására aktivizálódik.
Az egyiptomiak furcsa módszere a fogak között rés ellen
Már az ókorban is voltak kísérletek a fogak közötti rések megszűntetésére és a tökéletes mosoly kialakítására. Ásatások során fedezték fel, hogy az egyiptomiak a fogakat egy vékony, állati belekből készített zsineggel húzták össze, így próbálták megszűntetni a köztes hézagokat. Hiába, egy a szép mosoly már akkor nagy jelentőséggel bírt.
Így nézett ki az első fogszabályozó
A francia Pierre Fauchard-t tartják a fogszabályozás atyjának, aki 1728-ban kiadott könyvében írt a fogászati kezelésekről. Ő vezetett be egy olyan készüléket, mely leginkább egy lópatkóhoz hasonlított, és a fogsor igazításához használták. Az orthodoncia elnevezés azonban Joachim Lefoulon-tól származik, aki 1841-ben megjelent művében írt felfedezéseiről.
