Nyelvlökéses nyelés logopédiai terápiája Szegeden
A hangzók torzított, vagy egymással helyettesítő képzése összefoglaló néven a pöszeség. Az összefüggő beszéd kialakulásának és rutinos használatának időszaka első éveiben (3-5 év) a jelenséget élettaninak tekinthetjük (élettani pöszeség). A beszédhibák logopédiai terápiával kísért javításának szükségessége akkor merül fel, ha a gyermek 5 éves korában a tévesztett, hibásan képzett hangok száma még meghaladja a 10-et.
Előfordul, hogy a pöszeség kombinálódik más, a fejlődésben megmutatkozó zavarjelenségekkel, ekkor lehet indokolt logopédust az 5 évesnél fiatalabb gyermekkel felkeresni. Érdemes figyelni a következőkre:
- a terhességet vagy a szülés lefolyását érintő eltérések
- családban már előforduló fejlődési zavarok, betegségek
- családban már előforduló megkésett vagy akadályozott beszédfejlődés, diszlexia (diszgráfia, diszkalkulia – vagyis az olvasás, írás, számolás nehezítettsége iskolás korban), beszédfolytonossági zavarok (hadarás, dadogás), balkezesség
- a gyermek mozgásfejlődésében megmutatkozó késési, éretlenségi-vagy zavartünetek
- gyakori felső-légúti megbetegedések
- allergiás megbetegedések
- társas viselkedés, kommunikáció „furcsaságai”
- folyamatos beszéd kezdetének kitolódása (3 éves kor körül, vagy annál később)
- babanyelv, „halandzsázás”, saját alkotású szavak arányának tartós fennmaradása
- beszédfigyelem, beszédre orientáltság, beszédészlelés, beszéd megértésének feltételezhető zavara
- akadozó beszéd
- hosszan fennmaradó kétkezesség (5 éves korra még ki nem alakult dominancia)
- balkezesség
- mozgáskoordináció, egyensúly, téri tájékozódás, figyelem, aktivitás, bioritmus egyenetlenségei, eltérései
Nyelvlökéses nyelés
A hibás hangképzés hátterében gyakran a már említett nyelési sajátosság, a nyelvlökéses nyelés áll. Ennek fennmaradása a fogváltásig fiziológiásnak, de ez után már kórosnak tekinthető. A nyelési folyamat kezdeti, akaratlagos szakasza a szájtéren belül zajlik, és azoknál, akiknél megjelenik a kóros forma, a következőképpen megy végbe: a nyelésnél a fogsorok nem záródnak, és a nyelv, szinte vízszintes vonalú ki-be (előre-hátra) mozgást végez, így az első, vagy oldalsó fogak közé csúszik, illetve minden nyelésnél löki is azokat. Logopédiai szempontból ez a már említett sz, z, c, s, zs, cs, t, d, n, l, ty, gy, ny hangok torzított képzéséhez vezet, ilyenkor maga a képzés „látványosan” a két fogsor között történik, láthatóvá téve a nyelv hegyét, illetve elülső szélét. Gyakran együtt jár az ajkaknak a normál, nyugalmi légzéskor is nyitott állapotával.
A hibás nyelés (esetenként légzés) kialakulásában a következő tényezők játszhatnak szerepet:
- Csecsemő- és kisgyermekkori táplálás sajátosságai: (Mesterséges táplálás, nem megfelelő méretű cumi használata, vagy az azon kialakított túl nagy nyílás).
- Fogváltáskor a megváltozott (változóban levő) szájtéri anatómiához a nyelv alkalmazkodik, kompenzáló mozgást végez, és ez nem rendeződik spontán módon a maradó fogak meglétével.
- Ujjszopás, cumi elhúzódó használata.
- Felső-légúti megbetegedések, melyek miatt a nyelv (így elülső széle is) előrébb esik (megnövekedett orr-vagy garatmandulák, allergiás megbetegedések).
- Általánosan renyhébb izomzat testszerte, izomtónus-zavar, a mozgáskoordináció általános gyengesége.
A diagnózis felállítását, a szükséges terápia kijelölését és végzését szakemberekből álló csapat végzi, ebben részt vesz fül-orr-gégész, fogorvos, fogszabályozó szakorvos (orthodontus), logopédus, esetenként foniáter (amennyiben a hangképzés elváltozásai a hangszínre is kiterjednek). A terápia hosszabb szakaszában az orthodontusnak és a logopédusnak jut nagyobb szerep, mert mind a nyelést, mind a beszédet egy hosszadalmas gyakorló-megerősítő-automatizáló folyamat során lehet a kívánt, spontán használatban is helyesen végbe menő tevékenységgé alakítani.
Gyakran van szükség a fogak és a nyelv állásának mechanikus befolyásolására, ez a fogszabályozó szakorvos szakterülete, aki eldönti, hogy milyen típusú készülék segítheti elő a normál fogsor, harapás, nyelvállás, nyelés kialakulását. A szájkörüli, és szájtéren belüli izomzat „edzését”, a helyes nyugalmi- és beszédlégzés kialakítását, a beszédhangok képzésének a normához igazodó módosítását logopédus szakember kíséri. A „kísérés” itt nem véletlen megfogalmazás, a terápia sikeres kimenetelénél a gyermek és a szülők motiváltságának, és a betanított mozgások és gyakorlatok rendszeres otthoni gyakorlásának ugyanakkora jelentősége van, mint a szakmai team munkájának.
Ez a kísérő, beszédjavító szolgáltatás Szegeden is elérhetővé vált.
Gyakran ismétlődő kérdések
Tudok majd fogszabályozóval rendesen beszélni?
A külső készülékek egyáltalán nem zavarják a hangképzést. A belső fogszabályozót az elején meg kell szokni, azonban egy idő után a nyelv hozzászokik, hogy a szájban van egy „idegen test”. Ha megszoktuk a fogszabályozót a beszéd sem okoz semmiféle problémát.
Jár-e rossz érzéssel a fogszabályozó készülék viselése?
A fogszabályozó készüléket a felhelyezést követően meg kell szokni, hiszen a fogakra felragasztott tappancsok mindenképpen változást jelentenek. Az első időben érzékenyek lehetnek a fogak, előfordulhat az íny, a nyelv és az ajkak irritációja. Az átmeneti panaszokat különböző módszerekkel tudjuk enyhíteni, például a fogszabályozó problémás részeire felhelyezendő viasszal, vagy végső esetben enyhe fájdalomcsillapító tablettákkal. A készüléket a páciensek általában pár nap alatt megszokják és a későbbiekben nem okoz nekik problémát.
Feltétlenül szükséges a fogszabályozó kezelés, ha fogszabályozó szakorvos szerint szükségem van rá?
Természetesen nem kötelező a fogszabályozás, azonban fontos tudni, hogy ez a döntés fogak egészségére, valamint az életminőségre is kihat. A kezelés elutasításával nem oldódik meg a probléma, sőt sokszor rosszabbodik a páciens állapota. A rendezetlen fogsor végső soron a fogak elvesztéséhez és az önbizalom csökkenéséhez vezethet. Szerencsére azonban a fogszabályozás bármely életkorban elkezdhető!
Hasznos információk
Gyakori rendellenességek
Fogazati rendellenességek
- Torlódás
- Nyitott harapás (a metszőfogak nem érnek össze harapáskor)
- Mélyharapás (a felső metszők harapáskor túlzottan fedik, vagy eltakarják az alsókat)
- Keresztharapás (pl.:a felső fog nem az alsó elé, hanem mögé harap)
- Fogíven kívül, vagy belül álló fog
- Fogak túlzott kifelé, vagy befelé dőlése
- Előtörésben visszamaradt fog
- Számfeletti fogak
- Fogcsíra hiánya
Állcsontokat érintő rendellenességek
- Alulfejlett, vagy túl nagy állkapocs
- Alulfejlett, vagy nagy felső állcsont
- Ezek kombinációja, azaz aránytalanság a két állcsont mérete, nagysága, helyzete között
- Nyitott harapás
- Mélyharapás
- Aszimmetria
- Ajak- és szájpadhasadékok
Gyakori eltérések, melyekkel felnőttkorban találkozunk
- foghiányok következtében túlnőtt, vagy bedőlt fogak, amelyek akadályozzák a fogpótlások elkészítését
- fogágybetegség miatt elvándorolt fogak, rések képződése, esztétikai és funkcionális problémát okozva
- állcsontdeformitások miatti sebészi- fogszabályozó kezelések
- állkapocsízületi diszfunkció (fájdalom, kattogás)
- esztétikai beavatkozások
Miért alakulnak ki a fogazati rendellenességek?
1. Genetikai okok
- A fogaink mérete és alakja genetikailag meghatározott. Az állcsontok mérete viszont más gének által kódolt. Így előfordul, hogy túl nagy fogak mellé kis állcsontokat, túl kis fogak mellé pedig nagy állcsontokat öröklünk, melynek torlódás vagy éppen résesség lesz az eredménye.
- Sok eltérés önmagában is öröklődhet, például az előreálló, túlfejlett állkapocs (bulldogharapás), – gondoljunk például a Habsburg családra. Családi halmozódás figyelhető meg sokszor a csírahiány, számfeletti fogak vagy éppen a hasadékok (ajakhasadék, szájpadhasadék), esetében is.
2. Külső ártalmak
- Rossz szokások, funkcionális zavarok.
- Ujjszopás (a gyermek ujjával kifelé tolja a felső metszőit, mint egy „fogszabályozó készülék”).
- Nyelvlökéses nyelés (nyeléskor a nyelv a két fogsor közé szorul).
- Ajakszorításos nyelés (nyeléskor az alsó ajak beszorul a felső metszők mögé ezáltal a felső metszők előre az alsók pedig hátra dőlnek).
- Körömrágás, ceruzarágás.
- Fogcsikorgatás (többnyire éjszaka történik, gyakran stressz miatt).
- Táplálkozási zavarok (nem szopik a baba, nem rág eleget a gyerek).
- Gátolt orrlégzés (Ha sokáig beteg a gyermek, orrán nem kap levegőt, szájon át lélegzik. Így ajkai mindig nyitva vannak, fogait nem támasztja meg az ajak izomzata, ezért kifelé dőlnek a felső metszők.).
- Idő előtti tejfog elvesztés (a tejfogat váltó maradó fog előtörése előtt több mint egy évvel történő tejfog eltávolítás). Nagyon sok rendellenességet okoz a korai tejfog eltávolítás, mert a szomszédos fogak a foghiány felé vándorolnak, és a később áttörő maradó fognak nem marad elegendő hely. Így a fogsoron kívül vagy belül fog állni, rossz estben elő sem tud törni, a csontban reked. A harapás is megsüllyedhet, amelynek mélyharapás lesz a következménye. Ennek megelőzésére egyrészt a fogmegtartást részesítjük előnyben, másrészt ha a fogeltávolítás mindenképp szükséges, helyfenntartók alkalmazását szoktuk javasolni. Ez lehet kivehető, vagy rögzített, kis kiterjedésű készülék, a gyerekeket nem zavarja.
- Trauma (tejfogat ért baleset következtében egyáltalán nem vagy rendellenes helyzetben tör át az alatta lévő maradó fog)
