Az INCOGNITO készülék egyedi és a megrendelő fogaihoz szabott. A fogak belső oldalán kerül felhelyezésre, a kényelem, esztétikum és hatékonyság érdekében. A láthatatlan fogszabályozó készülék nem fogja zavarni önt a beszéd közben, és senki sem fogja észrevenni, hacsak Ön nem mondja el. A különleges iWires™-ívek segítik a helyes fogmozgatást. Ezt a készüléket a legkorszerűbb technológiával gyártják, és teljesen személyre szabják, igazodva az ön fogaihoz, biztosítva ezzel a tökéletes kezelést. A készülékkel nem lesz hosszabb a kezelés, sőt általában rövidebb. A külön állítható részek még pontosabb kezelést tesznek lehetővé, mely akár a kicsavarodott fogsort is képes tökéletesen korrigálni. Ára általában magasabb, mint a hagyományos fogszabályozóké, mivel magasabbak a laboratóriumi költségek. Bizonyos részek arany ötvözettel készülnek, hogy azok is használhassák ezt a kezelési módszert akik netán allergiásak a nikkelre.

Legnagyobb előnyei:

  • Láthatatlan
  • Zenészeknek vagy fúvós hangszerek használóinak is ideális választás
  • Rendszeres sporthoz is tökéletes

Gyakran ismétlődő kérdések

  • Énekes vagyok, milyen fogszabályozás ajánlott?

    A belső, láthatatlan fogszabályozót ajánljuk, hiszen ez nem látszik, esztétikailag nem zavarja a színpadi jelenlétet. A beszédet, hangképzést sem akadályozza, így ez a legmegfelelőbb megoldás. A láthatatlan fogszabályozással ugyanolyan eredményeket érünk el, mint más fogszabályozó készülékekkel.

  • A fogszabályozó zavaró lehet csókolózás közben?

    Szerintem nem. Van olyan páciensem, aki direkt izgatónak találja, sőt sokszor direkt előnyös is lehet a készülék, mivel az igényesség az ápoltság egyik kifejezője.

    Visszadobom a kérdést: rendezetlen elhanyagolt fogsor vagy fogszabályozó? Lehet választani…

  • Az átlátszó (láthatatlan) fogszabályozó is kinyomja a szánkat?

    Manapság már olyan lapos és kisméretű fogszabályozó készülékeket alkalmazunk, amelyek abszolút nem tartják el az ajkakat. Ezek a zárak (brackettek) hozzásimulnak a fogfelszínhez, és csak a felhelyezés utáni 2-3 napban érzi úgy a páciens, hogy hú de tele van a szám. (Elnézést a kifejezésért.)

  • Mennyibe kerül egy belső fogszabályozó, és mi a hátránya?

    A belső fogszabályozóknak több csoportja létezik. A manapság használatosak már nem kényelmetlenek, a beszédben sem zavaróak. Talán hátrányukként lehet megemlíteni a nehezebb tisztíthatóságot, bár ha valaki igényes, akkor nem kell több idő a fogmosáshoz ezek esetében sem. Az áruk a magas fogtechnikai költség miatt magasabb, mint a külső fogszabályozók.

  • Milyen idős korban lehet még fogszabályozót hordani?

    Manapság a fogszabályozás nincs életkorhoz kötve. Tévhit az a nézet, hogy csak gyermekeknél alkalmazhatunk fogszabályozó kezelést. Rendelésünkön nem ritka az 50 év körüli korosztály sem. Sőt vannak olyan speciális kezelések, amelyeket kifejezetten felnőttkorban alkalmazunk. Gondoljunk csak a fogágybetegség vagy a foghiányok miatt elvándorolt fogak helyreállítására, vagy a fogpótlások elkészítését elősegítő kezelésekre. De ide sorolhatjuk az arcesztétika javítását szolgáló sebészi-fogszabályozó eljárásokat is.

Összes megtekintése

Hasznos információk

  • Elsősegélynyújtás

    Fogszabályozó kezelés alatt ritkán szokott előfordulni olyan probléma, mely azonnali beavatkozást igényel. Azonban, ha bármit észlel, keresse fel ügyfélszolgálatunkat, és mi azt a lehető leggyorsabban orvosoljuk. Ha hosszabb ideig fennáll a sérülés, az veszélyeztetheti a kezelés kimenetelét.

  • Nyelvlökéses nyelés

    Nyelvlökéses nyelés logopédiai terápiája Szegeden

    Ismert jelenség mindenki számára, hogy a fejlődő gyermek gyakran nem tisztán kezd beszélni, egyes hangokat másokkal helyettesít, vagy maga a hangképzés még „babás”, beszéde közben kidugdossa a nyelvét. Ez utóbbi jelenség az úgynevezett nyelvlökéses nyeléssel együtt járó beszéd. Ez sok hangra kiterjedhet, hatással lehet az sz, z, c, s, zs, cs, t, d, n, l, ty, gy, ny hangzók képzésére.

    A hangzók torzított, vagy egymással helyettesítő képzése összefoglaló néven a pöszeség. Az összefüggő beszéd kialakulásának és rutinos használatának időszaka első éveiben (3-5 év) a jelenséget élettaninak tekinthetjük (élettani pöszeség). A beszédhibák logopédiai terápiával kísért javításának szükségessége akkor merül fel, ha a gyermek 5 éves korában a tévesztett, hibásan képzett hangok száma még meghaladja a 10-et.

    Előfordul, hogy a pöszeség kombinálódik más, a fejlődésben megmutatkozó zavarjelenségekkel, ekkor lehet indokolt logopédust az 5 évesnél fiatalabb gyermekkel felkeresni. Érdemes figyelni a következőkre:

    • a terhességet vagy a szülés lefolyását érintő eltérések
    • családban már előforduló fejlődési zavarok, betegségek
    • családban már előforduló megkésett vagy akadályozott beszédfejlődés, diszlexia (diszgráfia, diszkalkulia – vagyis az olvasás, írás, számolás nehezítettsége iskolás korban), beszédfolytonossági zavarok (hadarás, dadogás), balkezesség
    • a gyermek mozgásfejlődésében megmutatkozó késési, éretlenségi-vagy zavartünetek
    • gyakori felső-légúti megbetegedések
    • allergiás megbetegedések
    • társas viselkedés, kommunikáció „furcsaságai”
    • folyamatos beszéd kezdetének kitolódása (3 éves kor körül, vagy annál később)
    • babanyelv, „halandzsázás”, saját alkotású szavak arányának tartós fennmaradása
    • beszédfigyelem, beszédre orientáltság, beszédészlelés, beszéd megértésének feltételezhető zavara
    • akadozó beszéd
    • hosszan fennmaradó kétkezesség (5 éves korra még ki nem alakult dominancia)
    • balkezesség
    • mozgáskoordináció, egyensúly, téri tájékozódás, figyelem, aktivitás, bioritmus egyenetlenségei, eltérései

    Nyelvlökéses nyelés

    A hibás hangképzés hátterében gyakran a már említett nyelési sajátosság, a nyelvlökéses nyelés áll. Ennek fennmaradása a fogváltásig fiziológiásnak, de ez után már kórosnak tekinthető. A nyelési folyamat kezdeti, akaratlagos szakasza a szájtéren belül zajlik, és azoknál, akiknél megjelenik a kóros forma, a következőképpen megy végbe: a nyelésnél a fogsorok nem záródnak, és a nyelv, szinte vízszintes vonalú ki-be (előre-hátra) mozgást végez, így az első, vagy oldalsó fogak közé csúszik, illetve minden nyelésnél löki is azokat. Logopédiai szempontból ez a már említett sz, z, c, s, zs, cs, t, d,n, l, ty, gy, ny hangok torzított képzéséhez vezet, ilyenkor maga a képzés „látványosan” a két fogsor között történik, láthatóvá téve a nyelv hegyét, illetve elülső szélét. Gyakran együtt jár az ajkaknak a normál, nyugalmi légzéskor is nyitott állapotával.

    A hibás nyelés (esetenként légzés) kialakulásában a következő tényezők játszhatnak szerepet:

    • Csecsemő-és kisgyermekkori táplálás sajátosságai: (Mesterséges táplálás, nem megfelelő méretű cumi használata, vagy az azon kialakított túl nagy nyílás).
    • Fogváltáskor a megváltozott (változóban levő) szájtéri anatómiához a nyelv alkalmazkodik, kompenzáló mozgást végez, és ez nem rendeződik spontán módon a maradó fogak meglétével.
    • Ujjszopás, cumi elhúzódó használata.
    • Felső-légúti megbetegedések, melyek miatt a nyelv (így elülső széle is) előrébb esik (megnövekedett orr-vagy garatmandulák, allergiás megbetegedések).
    • Általánosan renyhébb izomzat testszerte, izomtónus-zavar, a mozgáskoordináció általános gyengesége.

    A diagnózis felállítását, a szükséges terápia kijelölését és végzését szakemberekből álló csapat végzi, ebben részt vesz fül-orr-gégész, fogorvos, fogszabályozó szakorvos (orthodontus), logopédus, esetenként foniáter (amennyiben a hangképzés elváltozásai a hangszínre is kiterjednek). A terápia hosszabb szakaszában az orthodontusnak és a logopédusnak jut nagyobb szerep, mert mind a nyelést, mind a beszédet egy hosszadalmas gyakorló-megerősítő-automatizáló folyamat során lehet a kívánt, spontán használatban is helyesen végbe menő tevékenységgé alakítani.

    Gyakran van szükség a fogak és a nyelv állásának mechanikus befolyásolására, ez a fogszabályozó szakorvos szakterülete, aki eldönti, hogy milyen típusú készülék segítheti elő a normál fogsor, harapás, nyelvállás, nyelés kialakulását. A szájkörüli, és szájtéren belüli izomzat „edzését”, a helyes nyugalmi-és beszédlégzés kialakítását, a beszédhangok képzésének a normához igazodó módosítását logopédus szakember kíséri. A „kísérés” itt nem véletlen megfogalmazás, a terápia sikeres kimenetelénél a gyermek és a szülők motiváltságának, és a betanított mozgások és gyakorlatok rendszeres otthoni gyakorlásának ugyanakkora jelentősége van, mint a szakmai team munkájának.

    Ez a kísérő, beszédjavító szolgáltatás Szegeden is elérhetővé vált.

  • Gyakori rendellenességek

    Fogazati rendellenességek

    • Torlódás
    • Nyitott harapás (a metszőfogak nem érnek össze harapáskor)
    • Mélyharapás (a felső metszők harapáskor túlzottan fedik, vagy eltakarják az alsókat)
    • Keresztharapás (pl.:a felső fog nem az alsó elé, hanem mögé harap)
    • Fogíven kívül, vagy belül álló fog
    • Fogak túlzott kifelé, vagy befelé dőlése
    • Előtörésben visszamaradt fog
    • Számfeletti fogak
    • Fogcsíra hiánya

    Állcsontokat érintő rendellenességek

    • Alulfejlett, vagy túl nagy állkapocs
    • Alulfejlett, vagy nagy felső állcsont
    • Ezek kombinációja, azaz aránytalanság a két állcsont mérete, nagysága, helyzete között
    • Nyitott harapás
    • Mélyharapás
    • Aszimmetria
    • Ajak- és szájpadhasadékok

    Gyakori eltérések, melyekkel felnőttkorban találkozunk

    Miért alakulnak ki a fogazati rendellenességek?

    1. Genetikai okok

    • A fogaink mérete és alakja genetikailag meghatározott. Az állcsontok mérete viszont más gének által kódolt. Így előfordul, hogy túl nagy fogak mellé kis állcsontokat, túl kis fogak mellé pedig nagy állcsontokat öröklünk, melynek torlódás vagy éppen résesség lesz az eredménye.
    • Sok eltérés önmagában is öröklődhet, például az előreálló, túlfejlett állkapocs (bulldogharapás), – gondoljunk például a Habsburg családra. Családi halmozódás figyelhető meg sokszor a csírahiány, számfeletti fogak vagy éppen a hasadékok (ajakhasadék, szájpadhasadék), esetében is.

    2. Külső ártalmak

    • Rossz szokások, funkcionális zavarok.
    • Ujjszopás (a gyermek ujjával kifelé tolja a felső metszőit, mint egy „fogszabályozó készülék”).
    • Nyelvlökéses nyelés (nyeléskor a nyelv a két fogsor közé szorul).
    • Ajakszorításos nyelés (nyeléskor az alsó ajak beszorul a felső metszők mögé ezáltal a felső metszők előre az alsók pedig hátra dőlnek).
    • Körömrágás, ceruzarágás.
    • Fogcsikorgatás (többnyire éjszaka történik, gyakran stressz miatt).
    • Táplálkozási zavarok (nem szopik a baba, nem rág eleget a gyerek).
    • Gátolt orrlégzés (Ha sokáig beteg a gyermek, orrán nem kap levegőt, szájon át lélegzik. Így ajkai mindig nyitva vannak, fogait nem támasztja meg az ajak izomzata, ezért kifelé dőlnek a felső metszők.).
    • Idő előtti tejfog elvesztés (a tejfogat váltó maradó fog előtörése előtt több mint egy évvel történő tejfog eltávolítás). Nagyon sok rendellenességet okoz a korai tejfog eltávolítás, mert a szomszédos fogak a foghiány felé vándorolnak, és a később áttörő maradó fognak nem marad elegendő hely. Így a fogsoron kívül vagy belül fog állni, rossz estben elő sem tud törni, a csontban reked. A harapás is megsüllyedhet, amelynek mélyharapás lesz a következménye. Ennek megelőzésére egyrészt a fogmegtartást részesítjük előnyben, másrészt ha a fogeltávolítás mindenképp szükséges, helyfenntartók alkalmazását szoktuk javasolni. Ez lehet kivehető, vagy rögzített, kis kiterjedésű készülék, a gyerekeket nem zavarja.
    • Trauma (tejfogat ért baleset következtében egyáltalán nem vagy rendellenes helyzetben tör át az alatta lévő maradó fog)
  • Kezelés megtervezése
    Kezelés megtervezése

    Ez a szakasz a legfontosabb momentum a fogszabályozó kezelések során. Ekkor dől el, hogy milyen változásokat hozunk létre az arcon, milyen lesz a mosoly, a benyomás, az esztétikai megítélés.

    Összességében vizsgáljuk a rágó-és mimikai izomzatot, a fogsorok találkozását,a rágást, a fogak helyzetét, az állcsontok egymáshoz való viszonyát. Lemérjük a fogak és ajkak találkozását. Esztétikai analízist végzünk. Minden egyes páciens más- és más, ezért kell elkészíteni az egyénre szabott kezelési tervet. Rengeteg mérési lehetőség áll a rendelkezésünkre, de ezeket nem külön-külön, hanem egy komplex rendszerben végezzük el.

    Csak akkor vágunk bele a kezelésbe, ha biztosak vagyunk az elérhető maximális eredményben és a hosszútávú stabilitásban. Különböző alternatívákat alkotunk, de azzal a szigorú megkötéssel, hogy kompromisszumot csak akkor kötünk, ha  ez orvosi szempontból is helytálló. Bevonjuk a társszakmák képviselőit is, ha szükséges, konzultálunk kezelőorvosával. Ekkor ajánljuk fel azokat a készüléktípusokat, amelyek a leghatékonyabbak a kezelésben. Ezek közül választhat.  A kezeléstervezéskor nem készülékekben gondolkozunk, hanem abban, hogy az Ön számára mi a lehető legjobb megoldás. A készülék, csak eszköz a kezünkben amivel a legoptimálisabban, leggyorsabban,legkényelmesebben kezeljük Önt.

Összes megtekintése

Érdekességek

  • NASA találmány a fogszabályozóban

    Az egyes fogszabályozóknál használt drótban olyan nikkel-titánium található, melyet a NASA fejlesztett ki, és speciális alakmegőrző tulajdonsággal rendelkezik, mely testhő vagy nyomás hatására aktivizálódik.

  • Már a maják is használtak fogékszert

    2500 évvel ezelőtt a Maja civilizációnak komoly ismeretei voltak a fogakról. Fogaikat ugyanis előszeretettel díszítették ékszerekkel, melyhez kezdetleges fúrót használtak. Sőt, fogaikat sokszor speciális alakúra faragták, hogy minél érdekesebb legyen… A kutatók szerint a maják nagyon jól ismerhették a fogakat, hiszen képesek voltak úgy faragni azokat, és úgy beilleszteni az ékszert, hogy felépítésükben nem esett kár.

  • Az egyiptomiak furcsa módszere a fogak között rés ellen

    Már az ókorban is voltak kísérletek a fogak közötti rések megszűntetésére és a tökéletes mosoly kialakítására. Ásatások során fedezték fel, hogy az egyiptomiak a fogakat egy vékony, állati belekből készített zsineggel húzták össze, így próbálták megszűntetni a köztes hézagokat. Hiába, egy a szép mosoly már akkor nagy jelentőséggel bírt.

Összes megtekintése