Hagyományos fém készülékek. Ezek kisméretűek, lekerekített élekkel rendelkeznek az Ön komfortja érdekében. A fém készülékek mellett léteznek olyan fogszabályzók is, amelyek esztétikusabb megjelenést biztosítanak viselőjük számára . Például a porcelán fogszabályozó nem színeződik el és ma már a kezelés hatékonysága sem kisebb, mint a fém társaik esetén. A különbség csupán csak esztétikumban jelentkezik. Tartósság, tisztíthatóság, kényelem szempontjából ugyanaz. Ezeknél a fogszabályozó típusoknál a fogszabályozó ívet kis gumikarikák rögzítik a zárakban. Ezek a gumikarikák lehetnek színesek is, ez feldobja a készüléket. Ezeket havonta cserélni kell, így a kezelés végére akár az összes színösszeállítást is kipróbálhatja.  Ha Ön színes egyéniség válassza ezt!

Gyakran ismétlődő kérdések

  • Milyen lépései vannak a fogszabályozásnak? Mire számítsak első alkalommal?

    Kattintson a linkre, és végigvezetjük Önt a fogszabályzás folyamatán: https://fogszabalyzas.hu/fogszabalyozas-folyamata/

  • Lehet-e gyorsítani a fogszabályozást?

    A megfelelő eredmény eléréséhez idő kell, amely függ a fiziológiai folyamatoktól és attól, hogy milyen módszert használ a fogorvos. Ne legyünk türelmetlenek, mert a végeredmény kárpótol minket az esetleges kellemetlenségekért.

  • Fájdalommal jár-e a felhelyezés?

    A fogszabályozó készülék felhelyezése abszolút fájdalommentes. Letisztítjuk, majd leszárítjuk a fogakat, majd vékony ragasztóréteggel vonjuk be őket. Ezután egyesével helyezzük fel a bracketteket (zárakat). Pontosan illesztjük a megfelelő pozícióba, majd a felesleges ragasztóanyag eltávolítása után egy speciális lámpával megvilágítjuk. Ennek a hatására köt meg a ragasztó. Ezután következik az ív behelyezése, ami szintén nem fájdalmas. Nem kell izgulni!

  • Miből lehet tudni, hogy fogszabályozásra van szükségem?

    Általában nehéz megállapítani, hogy szükség van-e fogszabályozásra, hiszen sok esetben akkor is szükséges lehet, amikor látszólag egyenesen állnak az első fogak. Ugyanakkor előfordulnak olyan problémák is, amik első ránézésre ijesztőek lehetnek, de idővel maguktól helyrejönnek. A legjobb fogszabályozó szakorvossal megvizsgáltatni a fogakat, aki könnyen meg tudja állapítani, hogy szükség van-e fogszabályozásra.

  • Feltétlenül szükséges a fogszabályozó kezelés, ha fogszabályzó szakorvos szerint szükségem van rá?

    Természetesen nem kötelező a fogszabályozás, azonban fontos tudni, hogy ez a döntés fogak egészségére, valamint az életminőségre is kihat. A kezelés elutasításával nem oldódik meg a probléma, sőt sokszor rosszabbodik a páciens állapota. A rendezetlen fogsor végső soron a fogak elvesztéséhez és az önbizalom csökkenéséhez vezethet. Szerencsére azonban a fogszabályozás bármely életkorban elkezdhető!

Hasznos információk

  • Elsősegélynyújtás

    Fogszabályozó kezelés alatt ritkán szokott előfordulni olyan probléma, mely azonnali beavatkozást igényel. Azonban, ha bármit észlel, keresse fel ügyfélszolgálatunkat, és mi azt a lehető leggyorsabban orvosoljuk. Ha hosszabb ideig fennáll a sérülés, az veszélyeztetheti a kezelés kimenetelét.

  • Nyelvlökéses nyelés

    Nyelvlökéses nyelés logopédiai terápiája Szegeden

    Ismert jelenség mindenki számára, hogy a fejlődő gyermek gyakran nem tisztán kezd beszélni, egyes hangokat másokkal helyettesít, vagy maga a hangképzés még „babás”, beszéde közben kidugdossa a nyelvét. Ez utóbbi jelenség az úgynevezett nyelvlökéses nyeléssel együtt járó beszéd. Ez sok hangra kiterjedhet, hatással lehet az sz, z, c, s, zs, cs, t, d, n, l, ty, gy, ny hangzók képzésére.

    A hangzók torzított, vagy egymással helyettesítő képzése összefoglaló néven a pöszeség. Az összefüggő beszéd kialakulásának és rutinos használatának időszaka első éveiben (3-5 év) a jelenséget élettaninak tekinthetjük (élettani pöszeség). A beszédhibák logopédiai terápiával kísért javításának szükségessége akkor merül fel, ha a gyermek 5 éves korában a tévesztett, hibásan képzett hangok száma még meghaladja a 10-et.

    Előfordul, hogy a pöszeség kombinálódik más, a fejlődésben megmutatkozó zavarjelenségekkel, ekkor lehet indokolt logopédust az 5 évesnél fiatalabb gyermekkel felkeresni. Érdemes figyelni a következőkre:

    • a terhességet vagy a szülés lefolyását érintő eltérések
    • családban már előforduló fejlődési zavarok, betegségek
    • családban már előforduló megkésett vagy akadályozott beszédfejlődés, diszlexia (diszgráfia, diszkalkulia – vagyis az olvasás, írás, számolás nehezítettsége iskolás korban), beszédfolytonossági zavarok (hadarás, dadogás), balkezesség
    • a gyermek mozgásfejlődésében megmutatkozó késési, éretlenségi-vagy zavartünetek
    • gyakori felső-légúti megbetegedések
    • allergiás megbetegedések
    • társas viselkedés, kommunikáció „furcsaságai”
    • folyamatos beszéd kezdetének kitolódása (3 éves kor körül, vagy annál később)
    • babanyelv, „halandzsázás”, saját alkotású szavak arányának tartós fennmaradása
    • beszédfigyelem, beszédre orientáltság, beszédészlelés, beszéd megértésének feltételezhető zavara
    • akadozó beszéd
    • hosszan fennmaradó kétkezesség (5 éves korra még ki nem alakult dominancia)
    • balkezesség
    • mozgáskoordináció, egyensúly, téri tájékozódás, figyelem, aktivitás, bioritmus egyenetlenségei, eltérései

    Nyelvlökéses nyelés

    A hibás hangképzés hátterében gyakran a már említett nyelési sajátosság, a nyelvlökéses nyelés áll. Ennek fennmaradása a fogváltásig fiziológiásnak, de ez után már kórosnak tekinthető. A nyelési folyamat kezdeti, akaratlagos szakasza a szájtéren belül zajlik, és azoknál, akiknél megjelenik a kóros forma, a következőképpen megy végbe: a nyelésnél a fogsorok nem záródnak, és a nyelv, szinte vízszintes vonalú ki-be (előre-hátra) mozgást végez, így az első, vagy oldalsó fogak közé csúszik, illetve minden nyelésnél löki is azokat. Logopédiai szempontból ez a már említett sz, z, c, s, zs, cs, t, d,n, l, ty, gy, ny hangok torzított képzéséhez vezet, ilyenkor maga a képzés „látványosan” a két fogsor között történik, láthatóvá téve a nyelv hegyét, illetve elülső szélét. Gyakran együtt jár az ajkaknak a normál, nyugalmi légzéskor is nyitott állapotával.

    A hibás nyelés (esetenként légzés) kialakulásában a következő tényezők játszhatnak szerepet:

    • Csecsemő-és kisgyermekkori táplálás sajátosságai: (Mesterséges táplálás, nem megfelelő méretű cumi használata, vagy az azon kialakított túl nagy nyílás).
    • Fogváltáskor a megváltozott (változóban levő) szájtéri anatómiához a nyelv alkalmazkodik, kompenzáló mozgást végez, és ez nem rendeződik spontán módon a maradó fogak meglétével.
    • Ujjszopás, cumi elhúzódó használata.
    • Felső-légúti megbetegedések, melyek miatt a nyelv (így elülső széle is) előrébb esik (megnövekedett orr-vagy garatmandulák, allergiás megbetegedések).
    • Általánosan renyhébb izomzat testszerte, izomtónus-zavar, a mozgáskoordináció általános gyengesége.

    A diagnózis felállítását, a szükséges terápia kijelölését és végzését szakemberekből álló csapat végzi, ebben részt vesz fül-orr-gégész, fogorvos, fogszabályzó szakorvos (orthodontus), logopédus, esetenként foniáter (amennyiben a hangképzés elváltozásai a hangszínre is kiterjednek). A terápia hosszabb szakaszában az orthodontusnak és a logopédusnak jut nagyobb szerep, mert mind a nyelést, mind a beszédet egy hosszadalmas gyakorló-megerősítő-automatizáló folyamat során lehet a kívánt, spontán használatban is helyesen végbe menő tevékenységgé alakítani.

    Gyakran van szükség a fogak és a nyelv állásának mechanikus befolyásolására, ez a fogszabályzó szakorvos szakterülete, aki eldönti, hogy milyen típusú készülék segítheti elő a normál fogsor, harapás, nyelvállás, nyelés kialakulását. A szájkörüli, és szájtéren belüli izomzat „edzését”, a helyes nyugalmi-és beszédlégzés kialakítását, a beszédhangok képzésének a normához igazodó módosítását logopédus szakember kíséri. A „kísérés” itt nem véletlen megfogalmazás, a terápia sikeres kimenetelénél a gyermek és a szülők motiváltságának, és a betanított mozgások és gyakorlatok rendszeres otthoni gyakorlásának ugyanakkora jelentősége van, mint a szakmai team munkájának.

    Ez a kísérő, beszédjavító szolgáltatás Szegeden is elérhetővé vált.

  • Gyakori rendellenességek

    Fogazati rendellenességek

    • Torlódás
    • Nyitott harapás (a metszőfogak nem érnek össze harapáskor)
    • Mélyharapás (a felső metszők harapáskor túlzottan fedik, vagy eltakarják az alsókat)
    • Keresztharapás (pl.:a felső fog nem az alsó elé, hanem mögé harap)
    • Fogíven kívül, vagy belül álló fog
    • Fogak túlzott kifelé, vagy befelé dőlése
    • Előtörésben visszamaradt fog
    • Számfeletti fogak
    • Fogcsíra hiánya

    Állcsontokat érintő rendellenességek

    • Alulfejlett, vagy túl nagy állkapocs
    • Alulfejlett, vagy nagy felső állcsont
    • Ezek kombinációja, azaz aránytalanság a két állcsont mérete, nagysága, helyzete között
    • Nyitott harapás
    • Mélyharapás
    • Aszimmetria
    • Ajak- és szájpadhasadékok

    Gyakori eltérések, melyekkel felnőttkorban találkozunk

    Miért alakulnak ki a fogazati rendellenességek?

    1. Genetikai okok

    • A fogaink mérete és alakja genetikailag meghatározott. Az állcsontok mérete viszont más gének által kódolt. Így előfordul, hogy túl nagy fogak mellé kis állcsontokat, túl kis fogak mellé pedig nagy állcsontokat öröklünk, melynek torlódás vagy éppen résesség lesz az eredménye.
    • Sok eltérés önmagában is öröklődhet, például az előreálló, túlfejlett állkapocs (bulldogharapás), – gondoljunk például a Habsburg családra. Családi halmozódás figyelhető meg sokszor a csírahiány, számfeletti fogak vagy éppen a hasadékok (ajakhasadék, szájpadhasadék), esetében is.

    2. Külső ártalmak

    • Rossz szokások, funkcionális zavarok.
    • Ujjszopás (a gyermek ujjával kifelé tolja a felső metszőit, mint egy „fogszabályozó készülék”).
    • Nyelvlökéses nyelés (nyeléskor a nyelv a két fogsor közé szorul).
    • Ajakszorításos nyelés (nyeléskor az alsó ajak beszorul a felső metszők mögé ezáltal a felső metszők előre az alsók pedig hátra dőlnek).
    • Körömrágás, ceruzarágás.
    • Fogcsikorgatás (többnyire éjszaka történik, gyakran stressz miatt).
    • Táplálkozási zavarok (nem szopik a baba, nem rág eleget a gyerek).
    • Gátolt orrlégzés (Ha sokáig beteg a gyermek, orrán nem kap levegőt, szájon át lélegzik. Így ajkai mindig nyitva vannak, fogait nem támasztja meg az ajak izomzata, ezért kifelé dőlnek a felső metszők.).
    • Idő előtti tejfog elvesztés (a tejfogat váltó maradó fog előtörése előtt több mint egy évvel történő tejfog eltávolítás). Nagyon sok rendellenességet okoz a korai tejfog eltávolítás, mert a szomszédos fogak a foghiány felé vándorolnak, és a később áttörő maradó fognak nem marad elegendő hely. Így a fogsoron kívül vagy belül fog állni, rossz estben elő sem tud törni, a csontban reked. A harapás is megsüllyedhet, amelynek mélyharapás lesz a következménye. Ennek megelőzésére egyrészt a fogmegtartást részesítjük előnyben, másrészt ha a fogeltávolítás mindenképp szükséges, helyfenntartók alkalmazását szoktuk javasolni. Ez lehet kivehető, vagy rögzített, kis kiterjedésű készülék, a gyerekeket nem zavarja.
    • Trauma (tejfogat ért baleset következtében egyáltalán nem vagy rendellenes helyzetben tör át az alatta lévő maradó fog)
  • Kezelés megtervezése
    Kezelés megtervezése

    Ez a szakasz a legfontosabb momentum a fogszabályozó kezelések során. Ekkor dől el, hogy milyen változásokat hozunk létre az arcon, milyen lesz a mosoly, a benyomás, az esztétikai megítélés.

    Összességében vizsgáljuk a rágó-és mimikai izomzatot, a fogsorok találkozását,a rágást, a fogak helyzetét, az állcsontok egymáshoz való viszonyát. Lemérjük a fogak és ajkak találkozását. Esztétikai analízist végzünk. Minden egyes páciens más- és más, ezért kell elkészíteni az egyénre szabott kezelési tervet. Rengeteg mérési lehetőség áll a rendelkezésünkre, de ezeket nem külön-külön, hanem egy komplex rendszerben végezzük el.

    Csak akkor vágunk bele a kezelésbe, ha biztosak vagyunk az elérhető maximális eredményben és a hosszútávú stabilitásban. Különböző alternatívákat alkotunk, de azzal a szigorú megkötéssel, hogy kompromisszumot csak akkor kötünk, ha  ez orvosi szempontból is helytálló. Bevonjuk a társszakmák képviselőit is, ha szükséges, konzultálunk kezelőorvosával. Ekkor ajánljuk fel azokat a készüléktípusokat, amelyek a leghatékonyabbak a kezelésben. Ezek közül választhat.  A kezeléstervezéskor nem készülékekben gondolkozunk, hanem abban, hogy az Ön számára mi a lehető legjobb megoldás. A készülék, csak eszköz a kezünkben amivel a legoptimálisabban, leggyorsabban,legkényelmesebben kezeljük Önt.

Érdekességek

  • NASA találmány a fogszabályzóban

    Az egyes fogszabályzóknál használt drótban olyan nikkel-titánium található, melyet a NASA fejlesztett ki, és speciális alakmegőrző tulajdonsággal rendelkezik, mely testhő vagy nyomás hatására aktivizálódik.

  • Már a maják is használtak fogékszert

    2500 évvel ezelőtt a Maja civilizációnak komoly ismeretei voltak a fogakról. Fogaikat ugyanis előszeretettel díszítették ékszerekkel, melyhez kezdetleges fúrót használtak. Sőt, fogaikat sokszor speciális alakúra faragták, hogy minél érdekesebb legyen… A kutatók szerint a maják nagyon jól ismerhették a fogakat, hiszen képesek voltak úgy faragni azokat, és úgy beilleszteni az ékszert, hogy felépítésükben nem esett kár.

  • Az egyiptomiak furcsa módszere a fogak között rés ellen

    Már az ókorban is voltak kísérletek a fogak közötti rések megszűntetésére és a tökéletes mosoly kialakítására. Ásatások során fedezték fel, hogy az egyiptomiak a fogakat egy vékony, állati belekből készített zsineggel húzták össze, így próbálták megszűntetni a köztes hézagokat. Hiába, egy a szép mosoly már akkor nagy jelentőséggel bírt.