A fogszabályozáshoz szükséges összes fogtechnikai munkát helyben, rövid idő alatt garanciával el tudjuk végezni.

A Dr. Kocsis András Fogszabályzó Centrum különlegessége, hogy minden egy helyen megtalálható a komplex ellátáshoz. Minden eszköz és műszer rendelkezésre áll ahhoz, hogy a páciens akár 1 óra múlva hozzájuthasson a saját fogszabályozó készülékéhez.

Fogtechnikusunk, Csiki Tibor 2017 áprilisában elvégezte a Scheu Dental által rendezett Clear Aligner kurzust, Németországban.

Így Centrumunkban Magyarországon az elsők között lett elérhető hivatalosan akkreditált Clear Aligner fogtechnikai labor, melynek köszönhetően felkészült szakmai háttérrel állunk kedves pácienseink rendelkezésére a láthatatlan fogszabályzás területén is.

Fogtechnikai laboratóriumunkban az összes hagyományos fogszabályzó megoldás elérhető, ezenfelül digitális fogtechnikai eljárásokat is alkalmazunk. A vidékről érkezőknek sem kell kétszer utazniuk, ugyanis már aznap, a vizsgálatot és mintavételt követően átvehetik új készüléküket. A sérült fogszabályzókat szintén gyorsan javítjuk, illetve abban az esetben, ha nem javítható az eszköz, akár egy óra alatt készítünk másikat. További tájékoztatásért hívja rendelőnket.

A fogszabályozáshoz szükséges összes fogtechnikai munkát helyben, rövid idő alatt garanciával el tudjuk végezni.

Gyakran ismétlődő kérdések

  • Milyen életkorban kezdhető a fogszabályozás?

    A tejfogazatban csak a nagyon extrém esetekben javasolt a fogszabályozás. Ha a metsző fogak kibújtak (6-7 év), akkor érdemes elvinni gyermekét egy konzultációra. A korai kezelés megkönnyítheti a későbbi kezeléseknél az optimális eredmény elérését.

  • Honnan tudhatom, hogy a gyermekemnek fogszabályozásra van szüksége?

    Érdemes a gyermeket már 6-7 éves korban elhozni az első konzultációra. Ekkor felmérjük a növekedési tendenciát, valamint kiszűrjük a rossz szokásokból kialakuló problémákat. Ha a gyermeknek beszédhibája van, gátolt az orrlégzése, vagy gyakran tartja nyitva a száját, akkor az jelezheti, hogy fogszabályozásra lesz szükség.

  • Hogyan segíthetek a gyermekemnek elfogadni a fogszabályzót?

    A tinédzsereket, ha ellenzik a fogszabályzót, akkor érdemes emlékeztetni arra, hogy a készülék csak pár évig lesz fent, de a pozitív hatása egy életen keresztül tartani fog. Nyugodtan meg lehet nekik mutatni ilyenkor fogszabályzós sztárok fotóit is. Az is segíthet, ha már egészen fiatal korban rendszeresen ellátogatunk gyermekünkkel a rendelőbe, ahol még ha nem is lesz azonnal szükség kezelésre, de mire odakerül, akkor már könnyebben meg tud barátkozni a gondolattal.

  • Befolyásolhatja-e az ujjszopás vagy cumizás a fogak rendes fejlődését?

    Természetesen. A cumizás, de sokkal inkább az ujjszopás egy olyan speciális „fogszabályozó készülék”, ami mindig kéznél van. Ez a rossz szokás nem csak a fogakat, hanem az állcsontokat is deformálhatja, sokszor beszédhibákat okozva. Ha ez a fogváltódás ideje alatt is fennáll, akkor mindenképpen javasolt fogszabályozó szakorvossal konzultálni.

Hasznos információk

  • Nyelvlökéses nyelés

    Nyelvlökéses nyelés logopédiai terápiája Szegeden

    Ismert jelenség mindenki számára, hogy a fejlődő gyermek gyakran nem tisztán kezd beszélni, egyes hangokat másokkal helyettesít, vagy maga a hangképzés még „babás”, beszéde közben kidugdossa a nyelvét. Ez utóbbi jelenség az úgynevezett nyelvlökéses nyeléssel együtt járó beszéd. Ez sok hangra kiterjedhet, hatással lehet az sz, z, c, s, zs, cs, t, d, n, l, ty, gy, ny hangzók képzésére.

    A hangzók torzított, vagy egymással helyettesítő képzése összefoglaló néven a pöszeség. Az összefüggő beszéd kialakulásának és rutinos használatának időszaka első éveiben (3-5 év) a jelenséget élettaninak tekinthetjük (élettani pöszeség). A beszédhibák logopédiai terápiával kísért javításának szükségessége akkor merül fel, ha a gyermek 5 éves korában a tévesztett, hibásan képzett hangok száma még meghaladja a 10-et.

    Előfordul, hogy a pöszeség kombinálódik más, a fejlődésben megmutatkozó zavarjelenségekkel, ekkor lehet indokolt logopédust az 5 évesnél fiatalabb gyermekkel felkeresni. Érdemes figyelni a következőkre:

    • a terhességet vagy a szülés lefolyását érintő eltérések
    • családban már előforduló fejlődési zavarok, betegségek
    • családban már előforduló megkésett vagy akadályozott beszédfejlődés, diszlexia (diszgráfia, diszkalkulia – vagyis az olvasás, írás, számolás nehezítettsége iskolás korban), beszédfolytonossági zavarok (hadarás, dadogás), balkezesség
    • a gyermek mozgásfejlődésében megmutatkozó késési, éretlenségi-vagy zavartünetek
    • gyakori felső-légúti megbetegedések
    • allergiás megbetegedések
    • társas viselkedés, kommunikáció „furcsaságai”
    • folyamatos beszéd kezdetének kitolódása (3 éves kor körül, vagy annál később)
    • babanyelv, „halandzsázás”, saját alkotású szavak arányának tartós fennmaradása
    • beszédfigyelem, beszédre orientáltság, beszédészlelés, beszéd megértésének feltételezhető zavara
    • akadozó beszéd
    • hosszan fennmaradó kétkezesség (5 éves korra még ki nem alakult dominancia)
    • balkezesség
    • mozgáskoordináció, egyensúly, téri tájékozódás, figyelem, aktivitás, bioritmus egyenetlenségei, eltérései

    Nyelvlökéses nyelés

    A hibás hangképzés hátterében gyakran a már említett nyelési sajátosság, a nyelvlökéses nyelés áll. Ennek fennmaradása a fogváltásig fiziológiásnak, de ez után már kórosnak tekinthető. A nyelési folyamat kezdeti, akaratlagos szakasza a szájtéren belül zajlik, és azoknál, akiknél megjelenik a kóros forma, a következőképpen megy végbe: a nyelésnél a fogsorok nem záródnak, és a nyelv, szinte vízszintes vonalú ki-be (előre-hátra) mozgást végez, így az első, vagy oldalsó fogak közé csúszik, illetve minden nyelésnél löki is azokat. Logopédiai szempontból ez a már említett sz, z, c, s, zs, cs, t, d,n, l, ty, gy, ny hangok torzított képzéséhez vezet, ilyenkor maga a képzés „látványosan” a két fogsor között történik, láthatóvá téve a nyelv hegyét, illetve elülső szélét. Gyakran együtt jár az ajkaknak a normál, nyugalmi légzéskor is nyitott állapotával.

    A hibás nyelés (esetenként légzés) kialakulásában a következő tényezők játszhatnak szerepet:

    • Csecsemő-és kisgyermekkori táplálás sajátosságai: (Mesterséges táplálás, nem megfelelő méretű cumi használata, vagy az azon kialakított túl nagy nyílás).
    • Fogváltáskor a megváltozott (változóban levő) szájtéri anatómiához a nyelv alkalmazkodik, kompenzáló mozgást végez, és ez nem rendeződik spontán módon a maradó fogak meglétével.
    • Ujjszopás, cumi elhúzódó használata.
    • Felső-légúti megbetegedések, melyek miatt a nyelv (így elülső széle is) előrébb esik (megnövekedett orr-vagy garatmandulák, allergiás megbetegedések).
    • Általánosan renyhébb izomzat testszerte, izomtónus-zavar, a mozgáskoordináció általános gyengesége.

    A diagnózis felállítását, a szükséges terápia kijelölését és végzését szakemberekből álló csapat végzi, ebben részt vesz fül-orr-gégész, fogorvos, fogszabályzó szakorvos (orthodontus), logopédus, esetenként foniáter (amennyiben a hangképzés elváltozásai a hangszínre is kiterjednek). A terápia hosszabb szakaszában az orthodontusnak és a logopédusnak jut nagyobb szerep, mert mind a nyelést, mind a beszédet egy hosszadalmas gyakorló-megerősítő-automatizáló folyamat során lehet a kívánt, spontán használatban is helyesen végbe menő tevékenységgé alakítani.

    Gyakran van szükség a fogak és a nyelv állásának mechanikus befolyásolására, ez a fogszabályzó szakorvos szakterülete, aki eldönti, hogy milyen típusú készülék segítheti elő a normál fogsor, harapás, nyelvállás, nyelés kialakulását. A szájkörüli, és szájtéren belüli izomzat „edzését”, a helyes nyugalmi-és beszédlégzés kialakítását, a beszédhangok képzésének a normához igazodó módosítását logopédus szakember kíséri. A „kísérés” itt nem véletlen megfogalmazás, a terápia sikeres kimenetelénél a gyermek és a szülők motiváltságának, és a betanított mozgások és gyakorlatok rendszeres otthoni gyakorlásának ugyanakkora jelentősége van, mint a szakmai team munkájának.

    Ez a kísérő, beszédjavító szolgáltatás Szegeden is elérhetővé vált.

  • Gyakori rendellenességek

    Fogazati rendellenességek

    • Torlódás
    • Nyitott harapás (a metszőfogak nem érnek össze harapáskor)
    • Mélyharapás (a felső metszők harapáskor túlzottan fedik, vagy eltakarják az alsókat)
    • Keresztharapás (pl.:a felső fog nem az alsó elé, hanem mögé harap)
    • Fogíven kívül, vagy belül álló fog
    • Fogak túlzott kifelé, vagy befelé dőlése
    • Előtörésben visszamaradt fog
    • Számfeletti fogak
    • Fogcsíra hiánya

    Állcsontokat érintő rendellenességek

    • Alulfejlett, vagy túl nagy állkapocs
    • Alulfejlett, vagy nagy felső állcsont
    • Ezek kombinációja, azaz aránytalanság a két állcsont mérete, nagysága, helyzete között
    • Nyitott harapás
    • Mélyharapás
    • Aszimmetria
    • Ajak- és szájpadhasadékok

    Gyakori eltérések, melyekkel felnőttkorban találkozunk

    Miért alakulnak ki a fogazati rendellenességek?

    1. Genetikai okok

    • A fogaink mérete és alakja genetikailag meghatározott. Az állcsontok mérete viszont más gének által kódolt. Így előfordul, hogy túl nagy fogak mellé kis állcsontokat, túl kis fogak mellé pedig nagy állcsontokat öröklünk, melynek torlódás vagy éppen résesség lesz az eredménye.
    • Sok eltérés önmagában is öröklődhet, például az előreálló, túlfejlett állkapocs (bulldogharapás), – gondoljunk például a Habsburg családra. Családi halmozódás figyelhető meg sokszor a csírahiány, számfeletti fogak vagy éppen a hasadékok (ajakhasadék, szájpadhasadék), esetében is.

    2. Külső ártalmak

    • Rossz szokások, funkcionális zavarok.
    • Ujjszopás (a gyermek ujjával kifelé tolja a felső metszőit, mint egy „fogszabályozó készülék”).
    • Nyelvlökéses nyelés (nyeléskor a nyelv a két fogsor közé szorul).
    • Ajakszorításos nyelés (nyeléskor az alsó ajak beszorul a felső metszők mögé ezáltal a felső metszők előre az alsók pedig hátra dőlnek).
    • Körömrágás, ceruzarágás.
    • Fogcsikorgatás (többnyire éjszaka történik, gyakran stressz miatt).
    • Táplálkozási zavarok (nem szopik a baba, nem rág eleget a gyerek).
    • Gátolt orrlégzés (Ha sokáig beteg a gyermek, orrán nem kap levegőt, szájon át lélegzik. Így ajkai mindig nyitva vannak, fogait nem támasztja meg az ajak izomzata, ezért kifelé dőlnek a felső metszők.).
    • Idő előtti tejfog elvesztés (a tejfogat váltó maradó fog előtörése előtt több mint egy évvel történő tejfog eltávolítás). Nagyon sok rendellenességet okoz a korai tejfog eltávolítás, mert a szomszédos fogak a foghiány felé vándorolnak, és a később áttörő maradó fognak nem marad elegendő hely. Így a fogsoron kívül vagy belül fog állni, rossz estben elő sem tud törni, a csontban reked. A harapás is megsüllyedhet, amelynek mélyharapás lesz a következménye. Ennek megelőzésére egyrészt a fogmegtartást részesítjük előnyben, másrészt ha a fogeltávolítás mindenképp szükséges, helyfenntartók alkalmazását szoktuk javasolni. Ez lehet kivehető, vagy rögzített, kis kiterjedésű készülék, a gyerekeket nem zavarja.
    • Trauma (tejfogat ért baleset következtében egyáltalán nem vagy rendellenes helyzetben tör át az alatta lévő maradó fog)
  • Kezelés megtervezése
    Kezelés megtervezése

    Ez a szakasz a legfontosabb momentum a fogszabályozó kezelések során. Ekkor dől el, hogy milyen változásokat hozunk létre az arcon, milyen lesz a mosoly, a benyomás, az esztétikai megítélés.

    Összességében vizsgáljuk a rágó-és mimikai izomzatot, a fogsorok találkozását,a rágást, a fogak helyzetét, az állcsontok egymáshoz való viszonyát. Lemérjük a fogak és ajkak találkozását. Esztétikai analízist végzünk. Minden egyes páciens más- és más, ezért kell elkészíteni az egyénre szabott kezelési tervet. Rengeteg mérési lehetőség áll a rendelkezésünkre, de ezeket nem külön-külön, hanem egy komplex rendszerben végezzük el.

    Csak akkor vágunk bele a kezelésbe, ha biztosak vagyunk az elérhető maximális eredményben és a hosszútávú stabilitásban. Különböző alternatívákat alkotunk, de azzal a szigorú megkötéssel, hogy kompromisszumot csak akkor kötünk, ha  ez orvosi szempontból is helytálló. Bevonjuk a társszakmák képviselőit is, ha szükséges, konzultálunk kezelőorvosával. Ekkor ajánljuk fel azokat a készüléktípusokat, amelyek a leghatékonyabbak a kezelésben. Ezek közül választhat.  A kezeléstervezéskor nem készülékekben gondolkozunk, hanem abban, hogy az Ön számára mi a lehető legjobb megoldás. A készülék, csak eszköz a kezünkben amivel a legoptimálisabban, leggyorsabban,legkényelmesebben kezeljük Önt.

Érdekességek

  • Tudta, hogy a fogkrémes tubus alján lévő színes csíkoknak jelentésük is van?

    A csíkok a fogkrém anyagára utalnak, 3 féle csoportot különböztethetünk meg:

    • 100%-ban szintetikus anyagokból készült fogkrémek, ezt fekete vagy kék színnel tüntetik fel a tubuson
    • 50-50%-ban tartalmaz vegyi-, illetve szintetikus anyagokat, ezt piros csík jelzi
    • 100%-ban csak természetes anyagokból áll, ennek tubusán zöld csík található

  • Így nézett ki az első fogszabályozó

    A francia Pierre Fauchard-t tartják a fogszabályozás atyjának, aki 1728-ban kiadott könyvében írt a fogászati kezelésekről. Ő vezetett be egy olyan készüléket, mely leginkább egy lópatkóhoz hasonlított, és a fogsor igazításához használták. Az orthodoncia elnevezés azonban Joachim Lefoulon-tól származik, aki 1841-ben megjelent művében írt felfedezéseiről.

  • A hiba nem a génekben van!

    Gyakran védekezünk azzal, hogy rossz géneket örököltünk, ezért szuvasodnak a fogaink. Ez nem egészen igaz, hiszen a fogszuvasodásnak, a fogak elvesztésének oka leginkább a nem megfelelő szájhigiénia. Örökölhetünk bármilyen jó géneket, ha az alapvető fogápolási műveleteket nem végezzük el, nem lesz, ami megakadályozza a fogak károsodását. Ma már jobbnál jobb fogkefék, fogselymek, szájvizek állnak a rendelkezésünkre, segítségükkel a fogak könnyedén tisztán tarthatók, épségük hosszútávon megőrizhető.