Állkapocsizületi kezelések a Dr. Kocsis András Fogszabályzó Centrumban

A fogszabályozás és az állkapocsízületi problémák kapcsolata

Az állkapocsízületi megbetegedések, az állkapcsot a koponya többi részéhez a fül előtt található ízület, illetve a rágókészülék rendellenes működését, az ezekre a területeket érintő panaszokat jelentik. Bár a tünetek viszonylag kevés embernél olyan súlyosak, hogy panaszaikkal orvoshoz fordulnának, azonban az átlag népesség több mint harmadában tapasztalható valamilyen ebbe a betegségcsoportba tartozó tünet.

Jellegzetes panaszok:

  • az állkapocsízület környékét, a rágóizmokat érintő fájdalom, de a fájdalom kivetülhet a fül, a halánték, a homlok területére, sőt okozhat fájdalmat a fogakban, vagy a tarkón, esetleg a nyakizmokban.
  • az állkapocs mozgásai során tapasztalt hangjelenségek, kattogás, esetleg ropogás.
  • az állkapocs rendellenes (korlátozott, vagy épp túlzott mértékű, esetleg szabálytalan irányú) mozgása.

Gyakran ismétlődő kérdések

  • Állkapocs kattogás, csattogás

    Az állkapocs kattogása rágóízületi, fogsorzáródási problémákra utalhat. Ezek általában furcsa hanghatásokkal járnak, kezdetben nem okoznak fájdalmat, de más problémákat okozhatnak, így érdemes kivizsgáltatni őket. Stressz hatására ezek a tünetek erősödhetnek.

    A probléma hátterében az állkapocs ízületének nem megfelelő működése, az ízületi porc kopása állhat. A gnatológus, állkapocs specialista harapásanalízis segítségével vizsgálja ki a probléma hátterében húzódó okokat és tesz javaslatot a megfelelő kezelésre.

    Előfordulhat, hogy fogak rágófelszínei nem a megfelelő pontban találkoznak egymással, amelynek hatására az állkapocs ízületeiben feszültség keletkezik. Ennek a problémának is lehet a tünete az állkapocs csattogása, kattogása, csikorgása. Ebben az esetben a terápiás sínnel történő kezelés arra irányul, hogy az állkapocs ízületet finoman és kíméletesen visszatereljék a nyugalmi állapotába.

    A rágóízület kattogását okozhatja pontatlan fogorvosi, fogtechnikai beavatkozás, nem jól átgondolt fogszabályozó kezelés,vagy jelentkezhet korona, vagy híd felhelyezése után is.

  • Miből lehet tudni, hogy fogszabályozásra van szükségem?

    Általában nehéz megállapítani, hogy szükség van-e fogszabályozásra, hiszen sok esetben akkor is szükséges lehet, amikor látszólag egyenesen állnak az első fogak. Ugyanakkor előfordulnak olyan problémák is, amik első ránézésre ijesztőek lehetnek, de idővel maguktól helyrejönnek. A legjobb fogszabályozó szakorvossal megvizsgáltatni a fogakat, aki könnyen meg tudja állapítani, hogy szükség van-e fogszabályozásra.

Hasznos információk

  • Gyakori rendellenességek

    Fogazati rendellenességek

    • Torlódás
    • Nyitott harapás (a metszőfogak nem érnek össze harapáskor)
    • Mélyharapás (a felső metszők harapáskor túlzottan fedik, vagy eltakarják az alsókat)
    • Keresztharapás (pl.:a felső fog nem az alsó elé, hanem mögé harap)
    • Fogíven kívül, vagy belül álló fog
    • Fogak túlzott kifelé, vagy befelé dőlése
    • Előtörésben visszamaradt fog
    • Számfeletti fogak
    • Fogcsíra hiánya

    Állcsontokat érintő rendellenességek

    • Alulfejlett, vagy túl nagy állkapocs
    • Alulfejlett, vagy nagy felső állcsont
    • Ezek kombinációja, azaz aránytalanság a két állcsont mérete, nagysága, helyzete között
    • Nyitott harapás
    • Mélyharapás
    • Aszimmetria
    • Ajak- és szájpadhasadékok

    Gyakori eltérések, melyekkel felnőttkorban találkozunk

    Miért alakulnak ki a fogazati rendellenességek?

    1. Genetikai okok

    • A fogaink mérete és alakja genetikailag meghatározott. Az állcsontok mérete viszont más gének által kódolt. Így előfordul, hogy túl nagy fogak mellé kis állcsontokat, túl kis fogak mellé pedig nagy állcsontokat öröklünk, melynek torlódás vagy éppen résesség lesz az eredménye.
    • Sok eltérés önmagában is öröklődhet, például az előreálló, túlfejlett állkapocs (bulldogharapás), – gondoljunk például a Habsburg családra. Családi halmozódás figyelhető meg sokszor a csírahiány, számfeletti fogak vagy éppen a hasadékok (ajakhasadék, szájpadhasadék), esetében is.

    2. Külső ártalmak

    • Rossz szokások, funkcionális zavarok.
    • Ujjszopás (a gyermek ujjával kifelé tolja a felső metszőit, mint egy „fogszabályozó készülék”).
    • Nyelvlökéses nyelés (nyeléskor a nyelv a két fogsor közé szorul).
    • Ajakszorításos nyelés (nyeléskor az alsó ajak beszorul a felső metszők mögé ezáltal a felső metszők előre az alsók pedig hátra dőlnek).
    • Körömrágás, ceruzarágás.
    • Fogcsikorgatás (többnyire éjszaka történik, gyakran stressz miatt).
    • Táplálkozási zavarok (nem szopik a baba, nem rág eleget a gyerek).
    • Gátolt orrlégzés (Ha sokáig beteg a gyermek, orrán nem kap levegőt, szájon át lélegzik. Így ajkai mindig nyitva vannak, fogait nem támasztja meg az ajak izomzata, ezért kifelé dőlnek a felső metszők.).
    • Idő előtti tejfog elvesztés (a tejfogat váltó maradó fog előtörése előtt több mint egy évvel történő tejfog eltávolítás). Nagyon sok rendellenességet okoz a korai tejfog eltávolítás, mert a szomszédos fogak a foghiány felé vándorolnak, és a később áttörő maradó fognak nem marad elegendő hely. Így a fogsoron kívül vagy belül fog állni, rossz estben elő sem tud törni, a csontban reked. A harapás is megsüllyedhet, amelynek mélyharapás lesz a következménye. Ennek megelőzésére egyrészt a fogmegtartást részesítjük előnyben, másrészt ha a fogeltávolítás mindenképp szükséges, helyfenntartók alkalmazását szoktuk javasolni. Ez lehet kivehető, vagy rögzített, kis kiterjedésű készülék, a gyerekeket nem zavarja.
    • Trauma (tejfogat ért baleset következtében egyáltalán nem vagy rendellenes helyzetben tör át az alatta lévő maradó fog)
  • Kezelés megtervezése
    Kezelés megtervezése

    Ez a szakasz a legfontosabb momentum a fogszabályozó kezelések során. Ekkor dől el, hogy milyen változásokat hozunk létre az arcon, milyen lesz a mosoly, a benyomás, az esztétikai megítélés.

    Összességében vizsgáljuk a rágó-és mimikai izomzatot, a fogsorok találkozását,a rágást, a fogak helyzetét, az állcsontok egymáshoz való viszonyát. Lemérjük a fogak és ajkak találkozását. Esztétikai analízist végzünk. Minden egyes páciens más- és más, ezért kell elkészíteni az egyénre szabott kezelési tervet. Rengeteg mérési lehetőség áll a rendelkezésünkre, de ezeket nem külön-külön, hanem egy komplex rendszerben végezzük el.

    Csak akkor vágunk bele a kezelésbe, ha biztosak vagyunk az elérhető maximális eredményben és a hosszútávú stabilitásban. Különböző alternatívákat alkotunk, de azzal a szigorú megkötéssel, hogy kompromisszumot csak akkor kötünk, ha  ez orvosi szempontból is helytálló. Bevonjuk a társszakmák képviselőit is, ha szükséges, konzultálunk kezelőorvosával. Ekkor ajánljuk fel azokat a készüléktípusokat, amelyek a leghatékonyabbak a kezelésben. Ezek közül választhat.  A kezeléstervezéskor nem készülékekben gondolkozunk, hanem abban, hogy az Ön számára mi a lehető legjobb megoldás. A készülék, csak eszköz a kezünkben amivel a legoptimálisabban, leggyorsabban,legkényelmesebben kezeljük Önt.

Érdekességek

  • NASA találmány a fogszabályozóban

    Az egyes fogszabályozóknál használt drótban olyan nikkel-titánium található, melyet a NASA fejlesztett ki, és speciális alakmegőrző tulajdonsággal rendelkezik, mely testhő vagy nyomás hatására aktivizálódik.

  • Már a maják is használtak fogékszert

    2500 évvel ezelőtt a Maja civilizációnak komoly ismeretei voltak a fogakról. Fogaikat ugyanis előszeretettel díszítették ékszerekkel, melyhez kezdetleges fúrót használtak. Sőt, fogaikat sokszor speciális alakúra faragták, hogy minél érdekesebb legyen… A kutatók szerint a maják nagyon jól ismerhették a fogakat, hiszen képesek voltak úgy faragni azokat, és úgy beilleszteni az ékszert, hogy felépítésükben nem esett kár.

  • Az egyiptomiak furcsa módszere a fogak között rés ellen

    Már az ókorban is voltak kísérletek a fogak közötti rések megszűntetésére és a tökéletes mosoly kialakítására. Ásatások során fedezték fel, hogy az egyiptomiak a fogakat egy vékony, állati belekből készített zsineggel húzták össze, így próbálták megszűntetni a köztes hézagokat. Hiába, egy a szép mosoly már akkor nagy jelentőséggel bírt.