Állcsontsebészettel kombinált fogszabályozó kezelés

Állcsontsebészettel kombinált fogszabályozás

Gyakran előfordul, hogy a páciens nem elégedett a külsejével, ezért keresi fel szakrendelőnket. Az arc harmóniáját a fogak, állcsontok és az ezt körülvevő lágyrészek határozzák meg, így ha bármelyikkel probléma adódik, az kihat teljes megjelenésünkre. A rendellenes fogsorzáródást sok esetben nem (csak) a fogak helyzete, hanem az állcsontok közötti méret, helyzet, nagyság közötti különbség okozza.

Az állcsonteltérések szinte kivétel nélkül együtt járnak az állkapocsízület kóros funkciójával, beszédproblémával, rágási és nyelési nehézségeket okozva. Ez a rendellenesség érintheti az alsó és felső állcsontot, vele együtt pedig a fogazat egészét is. Mindez diszharmonikus arcprofilt eredményez, ami negatívan befolyásolja az arc megjelenését. Sokan nem tudják, de ez a rendellenesség korrigálható, ezzel pedig jobb életminőség is biztosítható.

Ilyen esetekben a fogszabályozás önmagában nem elég, a kezelést sebészeti korrekcióval kell kiegészítenünk. Kezelés nélkül viszont ez a helyzet előbb-utóbb a fogak elvesztéséhez, nagyfokú fogágybetegséghez vezet. Ha pedig a kísérő tünetek súlyosbodnak, az külön problémát jelent a kezelő fogorvosnak is, mert megfelelő pótlást sok esetben lehetetlen készíteni. Érdemes tehát ilyen jellegű problémával minél hamarabb szakemberhez fordulni. Tájékozódjon az eljárásról bővebben fogszabályozó centrumunkban, Szegeden!

A kezelés menete

A kezelés minden esetben team-munkában történik. Ön, a  fogszabályozó szakorvos, valamint az arc- és állcsont sebész együtt, közösen tervezik meg a várható eredményt. Speciális méréseket végzünk, azzal a céllal, hogy a kezelés végére a fogak, és az állcsontok harmonikus egységet alkossanak, javítva az arc esztétikai megjelenését.

Először fogszabályozó kezeléssel kialakítjuk az állcsontokra jellemző szabályos fogívformát: az előre vagy hátradőlt metszőfogakat visszabillentjük, megszüntetjük a réseket, egyszóval egy szabályos fogsort alakítunk ki. Ha ezzel az úgynevezett. műtét előtti fogszabályozással készen vagyunk, akkor következik a sebészi beavatkozás. Ez történhet az egyik vagy mindkét állcsonton. A beavatkozást altatásban végzik, 4-7 nap kórházi bennfekvést igényel. A sebész szájon keresztül operál, tehát semmilyen műtéti heget nem okoz az arcon. Előre megtervezett  pozícióba helyezi az állcsontokat, és ott titán-lemezekkel, csavarokkal rögzíti. Ezután következik a műtét utáni  fogszabályozó kezelés, amikor a két fogsor közötti finomhangolást, a tökéletes záródást hozzuk létre. Az egész folyamat kb. 2 évet vesz igénybe. A modern diagnosztikai rendszereknek köszönhetően számítógépes szoftverek segítségével pontosan szimuláljuk a tervezett kezelést és a várható végeredményt, ennek köszönhetően Ön előre láthatja a végeredményt, azaz jövőbeli elégedett mosolyát.

Állcsontsebészettel kombinált fogszabályozó kezelés menete

Esetbemutatás

Állcsontdeformitások miatti sebészi- fogszabályozó kezelés

Állcsontdeformitások miatti sebészi- fogszabályozó kezelés

Állcsontdeformitások miatti sebészi- fogszabályozó kezelés

Állcsontdeformitások miatti sebészi- fogszabályozó kezelés

Gyakran ismétlődő kérdések

  • Állkapocs kattogás, csattogás

    Az állkapocs kattogása rágóízületi, fogsorzáródási problémákra utalhat. Ezek általában furcsa hanghatásokkal járnak, kezdetben nem okoznak fájdalmat, de más problémákat okozhatnak, így érdemes kivizsgáltatni őket. Stressz hatására ezek a tünetek erősödhetnek.

    A probléma hátterében az állkapocs ízületének nem megfelelő működése, az ízületi porc kopása állhat. A gnatológus, állkapocs specialista harapásanalízis segítségével vizsgálja ki a probléma hátterében húzódó okokat és tesz javaslatot a megfelelő kezelésre.

    Előfordulhat, hogy fogak rágófelszínei nem a megfelelő pontban találkoznak egymással, amelynek hatására az állkapocs ízületeiben feszültség keletkezik. Ennek a problémának is lehet a tünete az állkapocs csattogása, kattogása, csikorgása. Ebben az esetben a terápiás sínnel történő kezelés arra irányul, hogy az állkapocs ízületet finoman és kíméletesen visszatereljék a nyugalmi állapotába.

    A rágóízület kattogását okozhatja pontatlan fogorvosi, fogtechnikai beavatkozás, nem jól átgondolt fogszabályzó kezelés,vagy jelentkezhet korona, vagy híd felhelyezése után is.

  • Nekem csak a fölső fogsorom helyzete zavar, akkor miért kell az alsó fogakat is szabályozni, mikor azok teljesen szépen állnak?

    A fogszabályozó szakorvos nem csak az esztétikai szempontokat veszi alapul, hanem a hosszútávú stabilitást és a rágófunkció helyreállítását is.
    Ha az egyik fogsor hibás helyzetű, akkor a másik fogsor is alkalmazkodik hozzá, tehát ott is vannak eltérések. A kezelést tehát mindkét fogív helyreállításával tudjuk csak megoldani, így kaphatjuk meg a kívánt eredményt.

Hasznos információk

  • Gyakori rendellenességek

    Fogazati rendellenességek

    • Torlódás
    • Nyitott harapás (a metszőfogak nem érnek össze harapáskor)
    • Mélyharapás (a felső metszők harapáskor túlzottan fedik, vagy eltakarják az alsókat)
    • Keresztharapás (pl.:a felső fog nem az alsó elé, hanem mögé harap)
    • Fogíven kívül, vagy belül álló fog
    • Fogak túlzott kifelé, vagy befelé dőlése
    • Előtörésben visszamaradt fog
    • Számfeletti fogak
    • Fogcsíra hiánya

    Állcsontokat érintő rendellenességek

    • Alulfejlett, vagy túl nagy állkapocs
    • Alulfejlett, vagy nagy felső állcsont
    • Ezek kombinációja, azaz aránytalanság a két állcsont mérete, nagysága, helyzete között
    • Nyitott harapás
    • Mélyharapás
    • Aszimmetria
    • Ajak- és szájpadhasadékok

    Gyakori eltérések, melyekkel felnőttkorban találkozunk

    Miért alakulnak ki a fogazati rendellenességek?

    1. Genetikai okok

    • A fogaink mérete és alakja genetikailag meghatározott. Az állcsontok mérete viszont más gének által kódolt. Így előfordul, hogy túl nagy fogak mellé kis állcsontokat, túl kis fogak mellé pedig nagy állcsontokat öröklünk, melynek torlódás vagy éppen résesség lesz az eredménye.
    • Sok eltérés önmagában is öröklődhet, például az előreálló, túlfejlett állkapocs (bulldogharapás), – gondoljunk például a Habsburg családra. Családi halmozódás figyelhető meg sokszor a csírahiány, számfeletti fogak vagy éppen a hasadékok (ajakhasadék, szájpadhasadék), esetében is.

    2. Külső ártalmak

    • Rossz szokások, funkcionális zavarok.
    • Ujjszopás (a gyermek ujjával kifelé tolja a felső metszőit, mint egy „fogszabályozó készülék”).
    • Nyelvlökéses nyelés (nyeléskor a nyelv a két fogsor közé szorul).
    • Ajakszorításos nyelés (nyeléskor az alsó ajak beszorul a felső metszők mögé ezáltal a felső metszők előre az alsók pedig hátra dőlnek).
    • Körömrágás, ceruzarágás.
    • Fogcsikorgatás (többnyire éjszaka történik, gyakran stressz miatt).
    • Táplálkozási zavarok (nem szopik a baba, nem rág eleget a gyerek).
    • Gátolt orrlégzés (Ha sokáig beteg a gyermek, orrán nem kap levegőt, szájon át lélegzik. Így ajkai mindig nyitva vannak, fogait nem támasztja meg az ajak izomzata, ezért kifelé dőlnek a felső metszők.).
    • Idő előtti tejfog elvesztés (a tejfogat váltó maradó fog előtörése előtt több mint egy évvel történő tejfog eltávolítás). Nagyon sok rendellenességet okoz a korai tejfog eltávolítás, mert a szomszédos fogak a foghiány felé vándorolnak, és a később áttörő maradó fognak nem marad elegendő hely. Így a fogsoron kívül vagy belül fog állni, rossz estben elő sem tud törni, a csontban reked. A harapás is megsüllyedhet, amelynek mélyharapás lesz a következménye. Ennek megelőzésére egyrészt a fogmegtartást részesítjük előnyben, másrészt ha a fogeltávolítás mindenképp szükséges, helyfenntartók alkalmazását szoktuk javasolni. Ez lehet kivehető, vagy rögzített, kis kiterjedésű készülék, a gyerekeket nem zavarja.
    • Trauma (tejfogat ért baleset következtében egyáltalán nem vagy rendellenes helyzetben tör át az alatta lévő maradó fog)
  • Kezelés megtervezése
    Kezelés megtervezése

    Ez a szakasz a legfontosabb momentum a fogszabályozó kezelések során. Ekkor dől el, hogy milyen változásokat hozunk létre az arcon, milyen lesz a mosoly, a benyomás, az esztétikai megítélés.

    Összességében vizsgáljuk a rágó-és mimikai izomzatot, a fogsorok találkozását,a rágást, a fogak helyzetét, az állcsontok egymáshoz való viszonyát. Lemérjük a fogak és ajkak találkozását. Esztétikai analízist végzünk. Minden egyes páciens más- és más, ezért kell elkészíteni az egyénre szabott kezelési tervet. Rengeteg mérési lehetőség áll a rendelkezésünkre, de ezeket nem külön-külön, hanem egy komplex rendszerben végezzük el.

    Csak akkor vágunk bele a kezelésbe, ha biztosak vagyunk az elérhető maximális eredményben és a hosszútávú stabilitásban. Különböző alternatívákat alkotunk, de azzal a szigorú megkötéssel, hogy kompromisszumot csak akkor kötünk, ha  ez orvosi szempontból is helytálló. Bevonjuk a társszakmák képviselőit is, ha szükséges, konzultálunk kezelőorvosával. Ekkor ajánljuk fel azokat a készüléktípusokat, amelyek a leghatékonyabbak a kezelésben. Ezek közül választhat.  A kezeléstervezéskor nem készülékekben gondolkozunk, hanem abban, hogy az Ön számára mi a lehető legjobb megoldás. A készülék, csak eszköz a kezünkben amivel a legoptimálisabban, leggyorsabban,legkényelmesebben kezeljük Önt.

Érdekességek

  • Már a maják is használtak fogékszert

    2500 évvel ezelőtt a Maja civilizációnak komoly ismeretei voltak a fogakról. Fogaikat ugyanis előszeretettel díszítették ékszerekkel, melyhez kezdetleges fúrót használtak. Sőt, fogaikat sokszor speciális alakúra faragták, hogy minél érdekesebb legyen… A kutatók szerint a maják nagyon jól ismerhették a fogakat, hiszen képesek voltak úgy faragni azokat, és úgy beilleszteni az ékszert, hogy felépítésükben nem esett kár.

  • Az egyiptomiak furcsa módszere a fogak között rés ellen

    Már az ókorban is voltak kísérletek a fogak közötti rések megszűntetésére és a tökéletes mosoly kialakítására. Ásatások során fedezték fel, hogy az egyiptomiak a fogakat egy vékony, állati belekből készített zsineggel húzták össze, így próbálták megszűntetni a köztes hézagokat. Hiába, egy a szép mosoly már akkor nagy jelentőséggel bírt.

  • Így nézett ki az első fogszabályozó

    A francia Pierre Fauchard-t tartják a fogszabályozás atyjának, aki 1728-ban kiadott könyvében írt a fogászati kezelésekről. Ő vezetett be egy olyan készüléket, mely leginkább egy lópatkóhoz hasonlított, és a fogsor igazításához használták. Az orthodoncia elnevezés azonban Joachim Lefoulon-tól származik, aki 1841-ben megjelent művében írt felfedezéseiről.