Miért alakulnak ki a fogazati rendellenességek?

1. Genetikai okok
  • A fogaink mérete és alakja genetikailag meghatározott. Az állcsontok mérete viszont más gének által kódolt. Így előfordul, hogy túl nagy fogak mellé kis állcsontokat, túl kis fogak mellé pedig nagy állcsontokat öröklünk, melynek torlódás vagy éppen résesség lesz az eredménye.
  • Sok eltérés önmagában is öröklődhet, például az előreálló, túlfejlett állkapocs (bulldogharapás) – gondoljunk például a Habsburg családra. Családi halmozódás figyelhető meg sokszor a csírahiány, számfeletti fogak vagy éppen a hasadékok (ajakhasadék, szájpadhasadék) esetében is.
2. Külső ártalmak
  • Rossz szokások, funkcionális zavarok
  • Ujjszopás (a gyermek ujjával kifelé tolja a felső metszőit, mint egy „fogszabályozó készülék”)
  • Nyelvlökéses nyelés (nyeléskor a nyelv a két fogsor közé szorul)
  • Ajakszorításos nyelés (nyeléskor az alsó ajak beszorul a felső metszők mögé, ezáltal a felső metszők előre, az alsók pedig hátra dőlnek)
  • Körömrágás, ceruzarágás
  • Fogcsikorgatás (többnyire éjszaka történik, gyakran stressz miatt)
  • Táplálkozási zavarok (nem szopik a baba, nem rág eleget a gyerek)
  • Gátolt orrlégzés (Ha sokáig beteg a gyermek és az orrán nem kap levegőt, szájon át lélegzik. Így ajkai mindig nyitva vannak, fogait nem támasztja meg az ajak izomzata, ezért kifelé dőlnek a felső metszők.)
  • Idő előtti tejfog elvesztés (a tejfogat váltó maradó fog előtörése előtt több mint egy évvel történő tejfog eltávolítás). Ez nagyon sok rendellenességet okoz, mert a szomszédos fogak a foghiány felé vándorolnak, és a később áttörő maradó fognak nem marad elegendő hely. Így a fogsoron kívül vagy belül fog állni, rossz estben elő sem tud törni, a csontban reked. A harapás is megsüllyedhet, amelynek mélyharapás lesz a következménye. Ennek megelőzésére egyrészt a fogmegtartást részesítjük előnyben, másrészt ha a fogeltávolítás mindenképp szükséges, helyfenntartók alkalmazását szoktuk javasolni. Ez lehet kivehető, vagy rögzített, kis kiterjedésű készülék, ami a gyerekeket nem zavarja.
  • Trauma (tejfogat ért baleset következtében egyáltalán nem vagy rendellenes helyzetben tör át az alatta lévő maradó fog)

Gyakran ismétlődő kérdések

  • Milyen életkorban kezdhető a fogszabályozás?

    A tejfogazatban csak a nagyon extrém esetekben javasolt a fogszabályozás. Ha a metsző fogak kibújtak (6-7 év), akkor érdemes elvinni gyermekét egy konzultációra. A korai kezelés megkönnyítheti a későbbi kezeléseknél az optimális eredmény elérését.

  • Honnan tudhatom, hogy a gyermekemnek fogszabályozásra van szüksége?

    Érdemes a gyermeket már 6-7 éves korban elhozni az első konzultációra. Ekkor felmérjük a növekedési tendenciát, valamint kiszűrjük a rossz szokásokból kialakuló problémákat. Ha a gyermeknek beszédhibája van, gátolt az orrlégzése, vagy gyakran tartja nyitva a száját, akkor az jelezheti, hogy fogszabályozásra lesz szükség.

  • Állkapocs kattogás, csattogás

    Az állkapocs kattogása rágóízületi, fogsorzáródási problémákra utalhat. Ezek általában furcsa hanghatásokkal járnak, kezdetben nem okoznak fájdalmat, de más problémákat okozhatnak, így érdemes kivizsgáltatni őket. Stressz hatására ezek a tünetek erősödhetnek.

    A probléma hátterében az állkapocs ízületének nem megfelelő működése, az ízületi porc kopása állhat. A gnatológus, állkapocs specialista harapásanalízis segítségével vizsgálja ki a probléma hátterében húzódó okokat és tesz javaslatot a megfelelő kezelésre.

    Előfordulhat, hogy fogak rágófelszínei nem a megfelelő pontban találkoznak egymással, amelynek hatására az állkapocs ízületeiben feszültség keletkezik. Ennek a problémának is lehet a tünete az állkapocs csattogása, kattogása, csikorgása. Ebben az esetben a terápiás sínnel történő kezelés arra irányul, hogy az állkapocs ízületet finoman és kíméletesen visszatereljék a nyugalmi állapotába.

    A rágóízület kattogását okozhatja pontatlan fogorvosi, fogtechnikai beavatkozás, nem jól átgondolt fogszabályozó kezelés,vagy jelentkezhet korona, vagy híd felhelyezése után is.

  • Milyen méretű rendellenesség kezelhető fogszabályozóval?

    A mai korszerű technikákkal minden esztétikai, fogazati- és állcsontfejlődési rendellenesség sikeresen kezelhető. Az életkor függvényében sokszor társszakmák segítségével orvosolható csak a probléma. (Esztétikai fogászat, implantológia, szájsebészet, parodontológia)

  • Miből lehet tudni, hogy fogszabályozásra van szükségem?

    Általában nehéz megállapítani, hogy szükség van-e fogszabályozásra, hiszen sok esetben akkor is szükséges lehet, amikor látszólag egyenesen állnak az első fogak. Ugyanakkor előfordulnak olyan problémák is, amik első ránézésre ijesztőek lehetnek, de idővel maguktól helyrejönnek. A legjobb fogszabályozó szakorvossal megvizsgáltatni a fogakat, aki könnyen meg tudja állapítani, hogy szükség van-e fogszabályozásra.

Hasznos információk

  • Nyelvlökéses nyelés

    Nyelvlökéses nyelés logopédiai terápiája Szegeden

    Ismert jelenség mindenki számára, hogy a fejlődő gyermek gyakran nem tisztán kezd beszélni, egyes hangokat másokkal helyettesít, vagy maga a hangképzés még „babás”, beszéde közben kidugdossa a nyelvét. Ez utóbbi jelenség az úgynevezett nyelvlökéses nyeléssel együtt járó beszéd. Ez sok hangra kiterjedhet, hatással lehet az sz, z, c, s, zs, cs, t, d, n, l, ty, gy, ny hangzók képzésére.

    A hangzók torzított, vagy egymással helyettesítő képzése összefoglaló néven a pöszeség. Az összefüggő beszéd kialakulásának és rutinos használatának időszaka első éveiben (3-5 év) a jelenséget élettaninak tekinthetjük (élettani pöszeség). A beszédhibák logopédiai terápiával kísért javításának szükségessége akkor merül fel, ha a gyermek 5 éves korában a tévesztett, hibásan képzett hangok száma még meghaladja a 10-et.

    Előfordul, hogy a pöszeség kombinálódik más, a fejlődésben megmutatkozó zavarjelenségekkel, ekkor lehet indokolt logopédust az 5 évesnél fiatalabb gyermekkel felkeresni. Érdemes figyelni a következőkre:

    • a terhességet vagy a szülés lefolyását érintő eltérések
    • családban már előforduló fejlődési zavarok, betegségek
    • családban már előforduló megkésett vagy akadályozott beszédfejlődés, diszlexia (diszgráfia, diszkalkulia – vagyis az olvasás, írás, számolás nehezítettsége iskolás korban), beszédfolytonossági zavarok (hadarás, dadogás), balkezesség
    • a gyermek mozgásfejlődésében megmutatkozó késési, éretlenségi-vagy zavartünetek
    • gyakori felső-légúti megbetegedések
    • allergiás megbetegedések
    • társas viselkedés, kommunikáció „furcsaságai”
    • folyamatos beszéd kezdetének kitolódása (3 éves kor körül, vagy annál később)
    • babanyelv, „halandzsázás”, saját alkotású szavak arányának tartós fennmaradása
    • beszédfigyelem, beszédre orientáltság, beszédészlelés, beszéd megértésének feltételezhető zavara
    • akadozó beszéd
    • hosszan fennmaradó kétkezesség (5 éves korra még ki nem alakult dominancia)
    • balkezesség
    • mozgáskoordináció, egyensúly, téri tájékozódás, figyelem, aktivitás, bioritmus egyenetlenségei, eltérései

    Nyelvlökéses nyelés

    A hibás hangképzés hátterében gyakran a már említett nyelési sajátosság, a nyelvlökéses nyelés áll. Ennek fennmaradása a fogváltásig fiziológiásnak, de ez után már kórosnak tekinthető. A nyelési folyamat kezdeti, akaratlagos szakasza a szájtéren belül zajlik, és azoknál, akiknél megjelenik a kóros forma, a következőképpen megy végbe: a nyelésnél a fogsorok nem záródnak, és a nyelv, szinte vízszintes vonalú ki-be (előre-hátra) mozgást végez, így az első, vagy oldalsó fogak közé csúszik, illetve minden nyelésnél löki is azokat. Logopédiai szempontból ez a már említett sz, z, c, s, zs, cs, t, d,n, l, ty, gy, ny hangok torzított képzéséhez vezet, ilyenkor maga a képzés „látványosan” a két fogsor között történik, láthatóvá téve a nyelv hegyét, illetve elülső szélét. Gyakran együtt jár az ajkaknak a normál, nyugalmi légzéskor is nyitott állapotával.

    A hibás nyelés (esetenként légzés) kialakulásában a következő tényezők játszhatnak szerepet:

    • Csecsemő-és kisgyermekkori táplálás sajátosságai: (Mesterséges táplálás, nem megfelelő méretű cumi használata, vagy az azon kialakított túl nagy nyílás).
    • Fogváltáskor a megváltozott (változóban levő) szájtéri anatómiához a nyelv alkalmazkodik, kompenzáló mozgást végez, és ez nem rendeződik spontán módon a maradó fogak meglétével.
    • Ujjszopás, cumi elhúzódó használata.
    • Felső-légúti megbetegedések, melyek miatt a nyelv (így elülső széle is) előrébb esik (megnövekedett orr-vagy garatmandulák, allergiás megbetegedések).
    • Általánosan renyhébb izomzat testszerte, izomtónus-zavar, a mozgáskoordináció általános gyengesége.

    A diagnózis felállítását, a szükséges terápia kijelölését és végzését szakemberekből álló csapat végzi, ebben részt vesz fül-orr-gégész, fogorvos, fogszabályozó szakorvos (orthodontus), logopédus, esetenként foniáter (amennyiben a hangképzés elváltozásai a hangszínre is kiterjednek). A terápia hosszabb szakaszában az orthodontusnak és a logopédusnak jut nagyobb szerep, mert mind a nyelést, mind a beszédet egy hosszadalmas gyakorló-megerősítő-automatizáló folyamat során lehet a kívánt, spontán használatban is helyesen végbe menő tevékenységgé alakítani.

    Gyakran van szükség a fogak és a nyelv állásának mechanikus befolyásolására, ez a fogszabályozó szakorvos szakterülete, aki eldönti, hogy milyen típusú készülék segítheti elő a normál fogsor, harapás, nyelvállás, nyelés kialakulását. A szájkörüli, és szájtéren belüli izomzat „edzését”, a helyes nyugalmi-és beszédlégzés kialakítását, a beszédhangok képzésének a normához igazodó módosítását logopédus szakember kíséri. A „kísérés” itt nem véletlen megfogalmazás, a terápia sikeres kimenetelénél a gyermek és a szülők motiváltságának, és a betanított mozgások és gyakorlatok rendszeres otthoni gyakorlásának ugyanakkora jelentősége van, mint a szakmai team munkájának.

    Ez a kísérő, beszédjavító szolgáltatás Szegeden is elérhetővé vált.

  • Kezelés megtervezése
    Kezelés megtervezése

    Ez a szakasz a legfontosabb momentum a fogszabályozó kezelések során. Ekkor dől el, hogy milyen változásokat hozunk létre az arcon, milyen lesz a mosoly, a benyomás, az esztétikai megítélés.

    Összességében vizsgáljuk a rágó-és mimikai izomzatot, a fogsorok találkozását,a rágást, a fogak helyzetét, az állcsontok egymáshoz való viszonyát. Lemérjük a fogak és ajkak találkozását. Esztétikai analízist végzünk. Minden egyes páciens más- és más, ezért kell elkészíteni az egyénre szabott kezelési tervet. Rengeteg mérési lehetőség áll a rendelkezésünkre, de ezeket nem külön-külön, hanem egy komplex rendszerben végezzük el.

    Csak akkor vágunk bele a kezelésbe, ha biztosak vagyunk az elérhető maximális eredményben és a hosszútávú stabilitásban. Különböző alternatívákat alkotunk, de azzal a szigorú megkötéssel, hogy kompromisszumot csak akkor kötünk, ha  ez orvosi szempontból is helytálló. Bevonjuk a társszakmák képviselőit is, ha szükséges, konzultálunk kezelőorvosával. Ekkor ajánljuk fel azokat a készüléktípusokat, amelyek a leghatékonyabbak a kezelésben. Ezek közül választhat.  A kezeléstervezéskor nem készülékekben gondolkozunk, hanem abban, hogy az Ön számára mi a lehető legjobb megoldás. A készülék, csak eszköz a kezünkben amivel a legoptimálisabban, leggyorsabban,legkényelmesebben kezeljük Önt.