Első találkozás

Egy gyönyörű mosoly megszületésének feltétele a teljes megértés Ön és az orvosa között. A fogorvosa csak addig tud tenni Önért, amíg a rendelőjében van, a maradék időben az Ön dolga biztosítani, hogy a kezelés a lehető legsimábban haladjon. A legfontosabb, hogy tartsa tisztán a fogait és az ínyét – akkor is, ha éppen nem áll orvosi kezelés alatt. Ha azonban elkezdték a kezelést, még komolyabb odafigyelést igényel a szájhigiénia megtartása.

Egy fogszabályozó készülék például a szájában a lepedék kialakulásának a forrása lehet.

Ha ilyet hord, fontos, hogy egy kis plusz időt fordítson a fogai tisztítására. Használjon speciális fogkefét, fogselymet, fogköz-tisztító fogkefét, melyekkel könnyebbé teheti a megfelelő szájhigiénia fenntartását.  Ha eltávolítható fogszabályozó készüléke van, ezt tisztíthatja fogkefével, fogkrémmel és speciális tabletták segítségével is. Lentebb pontos útmutatást kap, hogyan tartsa meg a szája, és a szabályozója tisztaságát és egészségességét.

Fontos, hogy a száj higiéniáját fenntartsa a fogorvosi kezelés ideje alatt, és azon kívül is.

Fog és szájápolás

A fogmosás helyes technikája
Fogmosás hiányában lepedék (plakk) rakódik a fogakra és az íny felületére a nyálból, baktériumokból, ételmaradékokból, és más nyálban oldott anyagokból. Amennyiben a fogfelszínen tartósan jelen van ez a lepedék, felszaporodnak benne a savképző baktériumok, amik fogszuvasodást eredményeznek. A rendszeres és alapos fogmosás tehát elengedhetetlen. Nincs pontos szabály a tekintetben, hogy milyen sorrendben kell megtisztítanunk az egyes fogfelszíneket. A legjobb, ha kidolgozunk magunknak egy rendszert, és minden alkalommal aszerint járunk el, így biztosan nem marad ki egyik fogfelszín sem. A fogkefét fogjuk marokra, de ügyeljünk arra, hogy fogmosáskor ne nyomjuk erősen a fogakra. Körkörös mozdulatokkal haladjunk végig az alsó és felső fogsorok összes felületén. Az erőteljes, vízszintes irányú sikálást kerüljük, mert hatására erősen visszahúzódik az íny és a fogak felületén vízszintes csíkok jelennek meg a fogkefétől. Ezek a bemélyedések igen jó megtelepedési helyeket jelentenek a lepedéknek. A belső felszíneket söprögető technikával tisztítsuk meg. A fogkefét úgy helyezzük a fogakra, hogy részben a fogínyen is rajta legyen, majd a rágófelszín felé haladva- szabadítsuk meg a lepedéktől. Szakaszonként tízszer ismételjük meg a söprő mozdulatokat. A tökéletes szájápolás érdekében a fogmosást esténként fogselyem és szájvíz használatának is kell követnie, mert a fogkefével csak a külső, belső és rágófelszíneket lehet tisztítani.

Fogszabályozójának tisztítása
Ha rögzített fogszabályozót hord, elsőre nehéznek tűnhet a lepedék eltávolítása a fogakról és az ínyszélről, de kis gyakorlással elsajátítható a tökéletes technika. Arra kell odafigyelni, hogy ne hagyjon ki egyetlen külső vagy belső fogfelszínt sem, illetve ne felejtse ki a fogak rágófelszínét, valamint a hátsó oldalukat sem. Végül mossa meg a fogszabályozó környékét, először felülről lefelé, majd fordítva. Fontos, hogy a fogkefe sörtéi behatoljanak a résekbe a fogak és a drótok közé. A tartót és a drótokat is mossa meg. Ne feledje a drótok alatti részeket – azokat is tisztítani kell. Nagyon fontos, hogy a fogszabályozó készülék és az íny közötti terület se maradjon ki. Mozdulatai legyenek gyengédek, és figyeljen rá, hogy ne sértse meg a tartókat és drótokat.  Végül bőven öblítsen vízzel. Ezután vizsgálja meg aprólékosan a fogait és a fogszabályozóját is, hogy elég fényesek-e. Használjon fogköztisztító kefét valamint fogselymet! Lsd alább.:

Kivehető készülékek tisztítása
Ebben az esetben a fogápolás jóval egyszerűbb, mert miután kivettük a fogszabályozót, ugyanúgy moshatunk fogat és használhatunk fogselymet, mint normális esetben. A fogszabályozó által fedett ínyfelületeket – beleértve a szájpadlást is – óvatosan mossa, amennyiben ilyen típusú fogszabályozót használ. A készüléket fogkefe és fogkrém segítségével mossa meg, majd öblítse ki alaposan vízzel. A fogszabályozó tisztítását naponta el kell végezni, 3-4 naponta pedig fogszabályozó tisztító oldatba is bele kell helyezni. A patikában kapható tablettát vízben kell feloldani, majd abban 10 percig állni hagyni. Előfordulhat, hogy vízkő-szerű anyag rakódik a készülékre. Ez esetben jó megoldás ecetbe áztatni a készüléket. Mindkét tisztítási módszer után alapos mosás, szárítás szükséges.

Szájápolási termékek

A fogkefe kiválasztása
A legelőnyösebb fogkefe kicsiny fejjel rendelkezik és lekerekített végű, ugyanis el kell jutnia a fogkefének a leghátsó fogak legtávolabbi pontjára is, amivel a körbetisztításuk lehetővé válik. Ezenkívül fontos, hogy közepes vagy lágy szálerősségű legyen, hiszen a kemény sörték helytelen fogmosási technikákkal párosítva garantáltan fognyaki kopásokat eredményeznek.  Jó, ha a sörték vége lekerekített, a fogkefe nyele rugalmas, és hajlik a feje, mert ezek a tulajdonságai is elősegítik a fog kíméletes mosását. A fogkefét minimum 3 havonta le kell cserélni, mert ennyi idő alatt elkopnak a sörték és így csökken a hatékonysága. A fogkefe cseréjét különösen indokolttá teszi, ha szálai különböző irányba elhajlanak. Aki fogszabályozót visel, érdemes speciális fogkefét választania. Ezek V-alakra nyírt sörtékkel rendelkeznek, így a fogszabályozó drótjai alatt és fölött is képesek tisztítani.

Fogköztisztító fogkefe
Fogköz tisztító kefével azokat a helyeket is alaposan meg tudja tisztítani, ahová a normál  fogkefével nehéz, vagy szinte lehetetlen hozzáférni. Fontos a fogak közötti rések tisztítása, hiszen ezeken a helyeken alakul ki a fogszuvasodás, és később a fogágybetegség anélkül, hogy észrevennénk. A plakk eltávolítása leghatékonyabban ezekkel az apró, spirál-szerű eszközökkel lehetséges, amelyek egyszerűen és gyengéden tisztítanak. Mindennapi használatukkal néhány nap alatt egyértelműen csökkenthető az ínyvérzés és a kellemetlen lehelet. Használjon különböző méretű fogköz tisztító keféket a különböző helyek elérésére. Tolja be a résbe, majd húzza ki. A műveletet nem kell többször megismételni.

Fogselyem használata
A fogselyem a fogak közötti réseket tisztítja meg. Használatával amellett, hogy tökéletesen eltávolíthatók az ételmaradékok, elősegíthető, hogy a vízben és a fogkrémben lévő fluor be tudjon jutni a fogakba. A fogselyem használatához finoman mozgassa a selymet a fogai között, hogy az hozzáérjen a fogakhoz. Dörzsölje fel-le mozgással az összes fogat egyesével, hogy eltávolítsa róluk a  lepedéket, de vigyázzon arra, hogy az ínyt ne sértse meg! Rögzített fogszabályozó készüléknél a fogselymet vezesse át az ív és az ínyszél között. A fogselyem használata közben fellépő vérzés az ínygyulladásnak, esetleg a nem helyes, túl durva használatnak tulajdonítható. Rendszeres és helyes alkalmazás esetén az ínygyulladás megszűnik. Fogpótlásokon az ételmaradékok jobban megtapadnak, így a fogselyemmel való tisztítás ilyen esetben különösen fontos.

Szájzuhany
Amennyiben súlyos fogágybetegségben vagy kiterjedt fogágyműtéten esett át valaki, olyan nagy hézagok keletkezhetnek a fogak között, melyeket az előbb felsorolt eszközökkel már nehéz teljesen megtisztítani. Ugyanez vonatkozik a ragasztott fogszabályozó készülékek viselőire is, ahol a drótok között keletkeznek nehezen tisztítható rések. A szájzuhany szinte kizárólag nekik javasolt de csak nagy óvatossággal A vízsugár erejét alacsony szintre kell beállítani, és soha ne irányítsuk a vízsugarat az íny irányába, mert az a tapadási vonal alá préselheti a lepedék kórokozóit, és ezzel gyulladást kelt. Ha a tisztításra váró rés elég nagy, akkor alacsony intenzitású vízsugár is képes kimosni.

Szájvíz használata
A szájvíz vagy szájöblögető, a fogak és a száj higiéniáját szolgáló folyadék. Fertőtlenítő hatású, így a szájban található baktériumok és vírusok elpusztításával segít megelőzni a fogszuvasodást, ínygyulladást a rossz leheletet, valamint a dentális plakk képződését. Alapos fogmosás után érdemes szájöblítőt használni, hiszen ez elősegíti a száj baktérium flórájának épségét – már amennyiben nem öblítjük ki tiszta vízzel és a hatóanyagok megmaradnak a fogak környezetében. Bár többségük kellemes, friss leheletet biztosít, semmiképpen nem alkalmazható fogmosás helyett. Körülbelül 15 ml hígítás nélküli szájvizet, zárt fogsor mellett szokás zubogtatni, nagyjából egy percig, ugyanúgy, ahogy a fogmosás alkalmával is szájat öblítünk. Célszerű a hátsó szájüreget is kiöblíteni, mintha gargarizálnánk.

Fogkrém
A fogkrém vagy fogpaszta a fogak mechanikai tisztítását elősegítő anyagból áll. A paszta vagy gél formájú anyag elősegíti az ételmaradékok, a dentális plakk eltávolítását a fogak felszínéről, eltünteti vagy elfedi a rossz szájszagot. A fogkrém antibakteriális összetevője a Xylitol, ami meggátolja a szájüregben megtalálható fogíny-gyulladást okozó baktériumok elszaporodását. A hatékonyság növelését célozzák azok a hozzáadott egyéb anyagok (mint pl. zink, fluorid, triclosan, stb.) amelyek direkt kémiai plakk-redukciós hatást fejtenek ki. A fluor fontos összetevője a fogkrémnek. A fog hydroxyapatite tartalmát fluoroapatittal helyettesíti, ami nemcsak hogy erősebb, de a fogszuvasodásnak is ellenáll.

Használjon olyan fogkrémet amiben van fluor, és olyan fogkefét, amelynek finomak a sörtéi. Használjon viaszozott fogselymet! Mosson fogat legalább naponta kétszer: reggeli után, és elalvás előtt. De ha megteheti, a legjobb, ha minden étkezés után megtakarítja fogait. Ez rögzített fogszabályozó készülék viselése esetén követelmény.

Plakkfestő tabletták
A lepedék sárgásfehér színe hasonlít a fog színére, ezért nem látható elég tisztán szabad szemmel. A fogakon képződő lepedék feltérképezéséhez lepedékfestő tablettákat, oldatokat használhatunk, melyek pirosra, lilára, sárgára festik ezt az erősen tapadó réteget. A lepedékfestés segíthet ellenőrizni fogtisztítási technikánk hatékonyságát. Fogmosás után rágjunk el egy lepedékfestő tablettát úgy, hogy lehetőleg a teljes fogfelszínhez eljusson, majd öblítés után figyeljük meg, mely fogainkon és azokon hol alakult ki elszíneződés. Ha a fogainkon elszíneződést látunk, újra mossuk meg a fogakat mindaddig, míg a teljes felszínről száműzzük a színeket. Néhány alkalom elég ahhoz, hogy feltérképezzük és egyúttal megszüntessük szájhigiénés hiányosságainkat.

Nyelvkaparó
A nyelvkaparó a kellemetlen lehelet leküzdésének nélkülözhetetlen eszköze. A szájüregi problémák egy részének kialakulásáért a nyelvlepedék a felelős, mert az éjszakai méregtelenítés során a szervezet a toxinok egy részétől a nyelven keresztül szabadul meg. Mechanikus tisztítás nélkül a lepedék és annak mérgezőanyag-tartalma a napi táplálkozás során rendszeresen visszakerül a tápcsatornába. Ezt tudjuk elkerülni a nyelvkaparó rendszeres, napi használatával. Fogkefét nem célszerű erre a célra használni, mert könnyen megtelepszenek sörtéi között a lepedékben tenyésző baktériumok.

Fogazati rendellenességek

• Torlódás
• Nyitott harapás (a metszőfogak nem érnek össze harapáskor)
• Mélyharapás (a felső metszők harapáskor túlzottan fedik, vagy eltakarják az alsókat)
• Keresztharapás (pl.:a felső fog nem az alsó elé, hanem mögé harap)
• Fogíven kívül, vagy belül álló fog
• Fogak túlzott kifelé, vagy befelé dőlése
• Előtörésben visszamaradt fog
• Számfeletti fogak
• Fogcsíra hiánya

Állcsontokat érintő rendellenességek

• Alulfejlett, vagy túl nagy állkapocs
• Alulfejlett, vagy nagy felső állcsont
• Ezek kombinációja, azaz aránytalanság a két állcsont mérete, nagysága, helyzete között
• Nyitott harapás
• Mélyharapás
• Aszimmetria
• Ajak- és szájpadhasadékok

Gyakori eltérések, melyekkel felnőttkorban találkozunk

• foghiányok következtében túlnőtt, vagy bedőlt fogak, amelyek akadályozzák a fogpótlások elkészítését
• fogágybetegség miatt elvándorolt fogak, rések képződése, esztétikai és funkcionális problémát okozva
• állcsontdeformitások miatti sebészi- fogszabályozó kezelések
• állkapocsízületi diszfunkció (fájdalom, kattogás)
• esztétikai beavatkozások

Miért alakulnak ki a fogazati rendellenességek?

1. Genetikai okok

• A fogaink mérete és alakja genetikailag meghatározott. Az állcsontok mérete viszont más gének által kódolt. Így előfordul, hogy túl nagy fogak mellé kis állcsontokat, túl kis fogak mellé pedig nagy állcsontokat öröklünk, melynek torlódás vagy éppen résesség lesz az eredménye.
• Sok eltérés önmagában is öröklődhet, például az előreálló, túlfejlett állkapocs (bulldogharapás), – gondoljunk például a Habsburg családra. Családi halmozódás figyelhető meg sokszor a csírahiány, számfeletti fogak vagy éppen a hasadékok (ajakhasadék, szájpadhasadék), esetében is.

2. Külső ártalmak

• Rossz szokások, funkcionális zavarok.
• Ujjszopás (a gyermek ujjával kifelé tolja a felső metszőit, mint egy „fogszabályozó készülék”).
• Nyelvlökéses nyelés (nyeléskor a nyelv a két fogsor közé szorul).
• Ajakszorításos nyelés (nyeléskor az alsó ajak beszorul a felső metszők mögé ezáltal a felső metszők előre az alsók pedig hátra dőlnek).
• Körömrágás, ceruzarágás.
• Fogcsikorgatás (többnyire éjszaka történik, gyakran stressz miatt).
• Táplálkozási zavarok (nem szopik a baba, nem rág eleget a gyerek).
• Gátolt orrlégzés (Ha sokáig beteg a gyermek, orrán nem kap levegőt, szájon át lélegzik. Így ajkai mindig nyitva vannak, fogait nem támasztja meg az ajak izomzata, ezért kifelé dőlnek a felső metszők.).
• Idő előtti tejfog elvesztés (a tejfogat váltó maradó fog előtörése előtt több mint egy évvel történő tejfog eltávolítás). Nagyon sok rendellenességet okoz a korai tejfog eltávolítás, mert a szomszédos fogak a foghiány felé vándorolnak, és a később áttörő maradó fognak nem marad elegendő hely. Így a fogsoron kívül vagy belül fog állni, rossz estben elő sem tud törni, a csontban reked. A harapás is megsüllyedhet, amelynek mélyharapás lesz a következménye. Ennek megelőzésére egyrészt a fogmegtartást részesítjük előnyben, másrészt ha a fogeltávolítás mindenképp szükséges, helyfenntartók alkalmazását szoktuk javasolni. Ez lehet kivehető, vagy rögzített, kis kiterjedésű készülék, a gyerekeket nem zavarja.
• Trauma (tejfogat ért baleset következtében egyáltalán nem vagy rendellenes helyzetben tör át az alatta lévő maradó fog)

Az egyes fogszabályozóknál használt drótban olyan nikkel-titánium található, melyet a NASA fejlesztett ki, és speciális alakmegőrző tulajdonsággal rendelkezik, mely testhő vagy nyomás hatására aktivizálódik.

Már az ókorban is voltak kísérletek a fogak közötti rések megszűntetésére és a tökéletes mosoly kialakítására. Ásatások során fedezték fel, hogy az egyiptomiak a fogakat egy vékony, állati belekből készített zsineggel húzták össze, így próbálták megszűntetni a köztes hézagokat. Hiába, egy a szép mosoly már akkor nagy jelentőséggel bírt.

A francia Pierre Fauchard-t tartják a fogszabályozás atyjának, aki 1728-ban kiadott könyvében írt a fogászati kezelésekről. Ő vezetett be egy olyan készüléket, mely leginkább egy lópatkóhoz hasonlított, és a fogsor igazításához használták. Az orthodoncia elnevezés azonban Joachim Lefoulon-tól származik, aki 1841-ben megjelent művében írt felfedezéseiről.