This page is under develpoment!

Gyakran ismétlődő kérdések

  • Milyen életkorban kezdhető a fogszabályozás?

    A tejfogazatban csak a nagyon extrém esetekben javasolt a fogszabályozás. Ha a metsző fogak kibújtak (6-7 év), akkor érdemes elvinni gyermekét egy konzultációra. A korai kezelés megkönnyítheti a későbbi kezeléseknél az optimális eredmény elérését.

  • Honnan tudhatom, hogy a gyermekemnek fogszabályozásra van szüksége?

    Érdemes a gyermeket már 6-7 éves korban elhozni az első konzultációra. Ekkor felmérjük a növekedési tendenciát, valamint kiszűrjük a rossz szokásokból kialakuló problémákat. Ha a gyermeknek beszédhibája van, gátolt az orrlégzése, vagy gyakran tartja nyitva a száját, akkor az jelezheti, hogy fogszabályozásra lesz szükség.

  • Hogyan segíthetek a gyermekemnek elfogadni a fogszabályzót?

    A tinédzsereket, ha ellenzik a fogszabályzót, akkor érdemes emlékeztetni arra, hogy a készülék csak pár évig lesz fent, de a pozitív hatása egy életen keresztül tartani fog. Nyugodtan meg lehet nekik mutatni ilyenkor fogszabályzós sztárok fotóit is. Az is segíthet, ha már egészen fiatal korban rendszeresen ellátogatunk gyermekünkkel a rendelőbe, ahol még ha nem is lesz azonnal szükség kezelésre, de mire odakerül, akkor már könnyebben meg tud barátkozni a gondolattal.

  • Befolyásolhatja-e az ujjszopás vagy cumizás a fogak rendes fejlődését?

    Természetesen. A cumizás, de sokkal inkább az ujjszopás egy olyan speciális „fogszabályozó készülék”, ami mindig kéznél van. Ez a rossz szokás nem csak a fogakat, hanem az állcsontokat is deformálhatja, sokszor beszédhibákat okozva. Ha ez a fogváltódás ideje alatt is fennáll, akkor mindenképpen javasolt fogszabályozó szakorvossal konzultálni.

Hasznos információk

  • Häufige Fehlstellungen

    Tooth disorders

    • Jam
    • Open bite (incisors don’t come together when biting)
    • Deep bite (upper incisors overlap or cover the lower incisors)
    • Cross bite (e.g. upper teeth bite not before but behind lower teeth)
    • Tooth outside or inside teeth arch
    • Excessive leaning of teeth in- or outside
    • Retarded teeth
    • Supernumerery teeth
    • Lack of tooth germ

    Disordres concerning the jaw

    • Underdeveloped or too big jaw
    • Underdeveloped or too big upper jaw
    • The combination of the above, disproportion between the size and location of jaws
    • Open bite
    • Deep bite
    • Dyssymmetry
    • Lips- and palate gaps

    Frequent deviations we meet in adulthood

    • Overgrown or leaned teeth due to missing teeth, obstructing preparation of prothesis
    • Wandering teeth due to periodontal diseases
    • Surgery- orthodontics treatments due to jaw deformities
    • Disfunctions of mandibular joints (pain, clacking)
    • Aesthetic interventions

    Why do tooth disorders shape?

    1. Genetic reason

    • The size and shape of our teeth are genetically determined. However, the size of the jaw is coded by other genes. So it may occur that we inherit too big teeth with small jaw or too small teeth with big jaw resulting jamming or on the contrary gapping.
    • A great number of deviations can itself be inherited, for example the protruding, overgrown jaw (bulldog bite) let’s think of the Habsburg family. Family aggregation can be observed in many cases due to lack of germ, supernumerery teeth, or just due to gaps (lips- and palate gap).

    2. Outer harms

    • Bad habits, functional disorders
    • Thumb sucking (children push the upper incisors outside with their thumbs, like a „bracing” device)
    • Tongue thrust swallowing (tongue is jamming between the two dentures by swallowing)
    • Lips-pressure swallowing (lower lip is jamming behind the upper incisors, so upper incisors lean forward, the lower ones backwards)
    • Nail chewing, pencil chewing
    • Bruxism (mainly at night, in most cases because of stress)
    • Nutrition disorders (baby doesn’t suck, doesn’ chew enough)
    • Impaired nasal breathing (when child is sick for longer time, can’t take breath through nose, breathing happens through mouth only. Accordingly, lips are always open, teeth are not supported by the muscle of lips, therefore upper incisors lean outside)
    • Premature loss of milk teeth (removal of milk teeth at least one year prior to breaking out the final teeth). Early removal of milk teeth causes a great number of disorders, because the neighbouring teeth start to wander towards the missing space and the later breaking peermanent teeth will find insufficient place, so they will stand inside or outside the denture, in worst case they are unable to grow at all and remain inside the bone. Bite may also sink causing deep bite syndrome. To prevent this phenomenen we prefer keeping teeth, on the other hand, if removal is indispensible, we used to suggest the application of site maintenance. This can be removable or fixed, small size device, doesn’t disturb children.
    • Trauma (due to accident of milk teeth the permanent tooth doesn’t break out or breaks out with abnormal poisiton).
  • Nyelvlökéses nyelés

    Nyelvlökéses nyelés logopédiai terápiája Szegeden

    Ismert jelenség mindenki számára, hogy a fejlődő gyermek gyakran nem tisztán kezd beszélni, egyes hangokat másokkal helyettesít, vagy maga a hangképzés még „babás”, beszéde közben kidugdossa a nyelvét. Ez utóbbi jelenség az úgynevezett nyelvlökéses nyeléssel együtt járó beszéd. Ez sok hangra kiterjedhet, hatással lehet az sz, z, c, s, zs, cs, t, d, n, l, ty, gy, ny hangzók képzésére.

    A hangzók torzított, vagy egymással helyettesítő képzése összefoglaló néven a pöszeség. Az összefüggő beszéd kialakulásának és rutinos használatának időszaka első éveiben (3-5 év) a jelenséget élettaninak tekinthetjük (élettani pöszeség). A beszédhibák logopédiai terápiával kísért javításának szükségessége akkor merül fel, ha a gyermek 5 éves korában a tévesztett, hibásan képzett hangok száma még meghaladja a 10-et.

    Előfordul, hogy a pöszeség kombinálódik más, a fejlődésben megmutatkozó zavarjelenségekkel, ekkor lehet indokolt logopédust az 5 évesnél fiatalabb gyermekkel felkeresni. Érdemes figyelni a következőkre:

    • a terhességet vagy a szülés lefolyását érintő eltérések
    • családban már előforduló fejlődési zavarok, betegségek
    • családban már előforduló megkésett vagy akadályozott beszédfejlődés, diszlexia (diszgráfia, diszkalkulia – vagyis az olvasás, írás, számolás nehezítettsége iskolás korban), beszédfolytonossági zavarok (hadarás, dadogás), balkezesség
    • a gyermek mozgásfejlődésében megmutatkozó késési, éretlenségi-vagy zavartünetek
    • gyakori felső-légúti megbetegedések
    • allergiás megbetegedések
    • társas viselkedés, kommunikáció „furcsaságai”
    • folyamatos beszéd kezdetének kitolódása (3 éves kor körül, vagy annál később)
    • babanyelv, „halandzsázás”, saját alkotású szavak arányának tartós fennmaradása
    • beszédfigyelem, beszédre orientáltság, beszédészlelés, beszéd megértésének feltételezhető zavara
    • akadozó beszéd
    • hosszan fennmaradó kétkezesség (5 éves korra még ki nem alakult dominancia)
    • balkezesség
    • mozgáskoordináció, egyensúly, téri tájékozódás, figyelem, aktivitás, bioritmus egyenetlenségei, eltérései

    Nyelvlökéses nyelés

    A hibás hangképzés hátterében gyakran a már említett nyelési sajátosság, a nyelvlökéses nyelés áll. Ennek fennmaradása a fogváltásig fiziológiásnak, de ez után már kórosnak tekinthető. A nyelési folyamat kezdeti, akaratlagos szakasza a szájtéren belül zajlik, és azoknál, akiknél megjelenik a kóros forma, a következőképpen megy végbe: a nyelésnél a fogsorok nem záródnak, és a nyelv, szinte vízszintes vonalú ki-be (előre-hátra) mozgást végez, így az első, vagy oldalsó fogak közé csúszik, illetve minden nyelésnél löki is azokat. Logopédiai szempontból ez a már említett sz, z, c, s, zs, cs, t, d,n, l, ty, gy, ny hangok torzított képzéséhez vezet, ilyenkor maga a képzés „látványosan” a két fogsor között történik, láthatóvá téve a nyelv hegyét, illetve elülső szélét. Gyakran együtt jár az ajkaknak a normál, nyugalmi légzéskor is nyitott állapotával.

    A hibás nyelés (esetenként légzés) kialakulásában a következő tényezők játszhatnak szerepet:

    • Csecsemő-és kisgyermekkori táplálás sajátosságai: (Mesterséges táplálás, nem megfelelő méretű cumi használata, vagy az azon kialakított túl nagy nyílás).
    • Fogváltáskor a megváltozott (változóban levő) szájtéri anatómiához a nyelv alkalmazkodik, kompenzáló mozgást végez, és ez nem rendeződik spontán módon a maradó fogak meglétével.
    • Ujjszopás, cumi elhúzódó használata.
    • Felső-légúti megbetegedések, melyek miatt a nyelv (így elülső széle is) előrébb esik (megnövekedett orr-vagy garatmandulák, allergiás megbetegedések).
    • Általánosan renyhébb izomzat testszerte, izomtónus-zavar, a mozgáskoordináció általános gyengesége.

    A diagnózis felállítását, a szükséges terápia kijelölését és végzését szakemberekből álló csapat végzi, ebben részt vesz fül-orr-gégész, fogorvos, fogszabályzó szakorvos (orthodontus), logopédus, esetenként foniáter (amennyiben a hangképzés elváltozásai a hangszínre is kiterjednek). A terápia hosszabb szakaszában az orthodontusnak és a logopédusnak jut nagyobb szerep, mert mind a nyelést, mind a beszédet egy hosszadalmas gyakorló-megerősítő-automatizáló folyamat során lehet a kívánt, spontán használatban is helyesen végbe menő tevékenységgé alakítani.

    Gyakran van szükség a fogak és a nyelv állásának mechanikus befolyásolására, ez a fogszabályzó szakorvos szakterülete, aki eldönti, hogy milyen típusú készülék segítheti elő a normál fogsor, harapás, nyelvállás, nyelés kialakulását. A szájkörüli, és szájtéren belüli izomzat „edzését”, a helyes nyugalmi-és beszédlégzés kialakítását, a beszédhangok képzésének a normához igazodó módosítását logopédus szakember kíséri. A „kísérés” itt nem véletlen megfogalmazás, a terápia sikeres kimenetelénél a gyermek és a szülők motiváltságának, és a betanított mozgások és gyakorlatok rendszeres otthoni gyakorlásának ugyanakkora jelentősége van, mint a szakmai team munkájának.

    Ez a kísérő, beszédjavító szolgáltatás Szegeden is elérhetővé vált.

  • Kezelés megtervezése
    Kezelés megtervezése

    Ez a szakasz a legfontosabb momentum a fogszabályozó kezelések során. Ekkor dől el, hogy milyen változásokat hozunk létre az arcon, milyen lesz a mosoly, a benyomás, az esztétikai megítélés.

    Összességében vizsgáljuk a rágó-és mimikai izomzatot, a fogsorok találkozását,a rágást, a fogak helyzetét, az állcsontok egymáshoz való viszonyát. Lemérjük a fogak és ajkak találkozását. Esztétikai analízist végzünk. Minden egyes páciens más- és más, ezért kell elkészíteni az egyénre szabott kezelési tervet. Rengeteg mérési lehetőség áll a rendelkezésünkre, de ezeket nem külön-külön, hanem egy komplex rendszerben végezzük el.

    Csak akkor vágunk bele a kezelésbe, ha biztosak vagyunk az elérhető maximális eredményben és a hosszútávú stabilitásban. Különböző alternatívákat alkotunk, de azzal a szigorú megkötéssel, hogy kompromisszumot csak akkor kötünk, ha  ez orvosi szempontból is helytálló. Bevonjuk a társszakmák képviselőit is, ha szükséges, konzultálunk kezelőorvosával. Ekkor ajánljuk fel azokat a készüléktípusokat, amelyek a leghatékonyabbak a kezelésben. Ezek közül választhat.  A kezeléstervezéskor nem készülékekben gondolkozunk, hanem abban, hogy az Ön számára mi a lehető legjobb megoldás. A készülék, csak eszköz a kezünkben amivel a legoptimálisabban, leggyorsabban,legkényelmesebben kezeljük Önt.

Érdekességek

  • Tudta, hogy a fogkrémes tubus alján lévő színes csíkoknak jelentésük is van?

    A csíkok a fogkrém anyagára utalnak, 3 féle csoportot különböztethetünk meg:

    • 100%-ban szintetikus anyagokból készült fogkrémek, ezt fekete vagy kék színnel tüntetik fel a tubuson
    • 50-50%-ban tartalmaz vegyi-, illetve szintetikus anyagokat, ezt piros csík jelzi
    • 100%-ban csak természetes anyagokból áll, ennek tubusán zöld csík található

  • Így nézett ki az első fogszabályozó

    A francia Pierre Fauchard-t tartják a fogszabályozás atyjának, aki 1728-ban kiadott könyvében írt a fogászati kezelésekről. Ő vezetett be egy olyan készüléket, mely leginkább egy lópatkóhoz hasonlított, és a fogsor igazításához használták. Az orthodoncia elnevezés azonban Joachim Lefoulon-tól származik, aki 1841-ben megjelent művében írt felfedezéseiről.

  • A hiba nem a génekben van!

    Gyakran védekezünk azzal, hogy rossz géneket örököltünk, ezért szuvasodnak a fogaink. Ez nem egészen igaz, hiszen a fogszuvasodásnak, a fogak elvesztésének oka leginkább a nem megfelelő szájhigiénia. Örökölhetünk bármilyen jó géneket, ha az alapvető fogápolási műveleteket nem végezzük el, nem lesz, ami megakadályozza a fogak károsodását. Ma már jobbnál jobb fogkefék, fogselymek, szájvizek állnak a rendelkezésünkre, segítségükkel a fogak könnyedén tisztán tarthatók, épségük hosszútávon megőrizhető.