Második hét a fogszabályozóval

Úgy érzem, én és a fogszabályozóm teljesen összeszoktunk. Mostanra ugyanúgy tudok enni, mint mielőtt feltették volna, a feltört szám begyógyult, hála a viasznak, amivel az éles széleket le tudom ragasztgatni, hogy ne sebesítsék tovább, és van, hogy teljesen el is feledkezek arról, hogy van valami a számban. És ami a legfontosabb: ismét merek mosolyogni, nem igyekszem eltakarni vagy gyorsan összecsukni a szám, hiszen azt látom, hogy senki nem szólja meg – sőt többen szépnek nevezték. Hát, ha valamire, erre nem számítottam. Azon aggódtam még előtte, milyen csúnya leszek tőle, most meg egyre másra azt mondják, hogy szép. Mondjuk egyértelmű, egy fém fogszabályozóhoz képest gyönyörű és egy méteres távolságból nem is igazán látszik. Örülök, hogy ilyen könnyen ment ez az egész.