Életem fogszabályzóval

Ez a blog azért születik, hogy mindenki, aki még csak tervezi, hogy fogszabályzásra megy, vagy már elkezdte, de egyedül érzi magát kérdéseivel, problémáival, választ találjon itt mindarra, ami foglalkoztatja. A blog írója felnőtt fejjel vágott bele ebbe a procedúrába. Érzéseit, tapasztalatait rendszeresen megosztja ezen a felületen – mindenki okulására.

Azért kezdtem írni blogot, hogy segítsek. Nekem nagyon rossz volt, hogy amikor belevágtam, fogalmam sem volt, mire számítsak. Szégyen, nem szégyen, de rettenetesen féltem. Én azok táborába tartozom, akik nem esztétikai, hanem egészségügyi okból kényszerültek fogszabályozásra. Szándékosan használom ezt a szót, hiszen nagyon nem akartam. Mégiscsak 35 éves vagyok, ráadásul a munkám miatt folyamatosan emberekkel beszélgetek – kell a fenének, hogy mint egy tini, vasakkal a számban éljem az életemet – gondoltam. Azon túl pedig, hogy cikinek tartottam és féltem, hogy bénán fogok kinézni és még beszélni sem tudok majd rendesen, volt még egy komoly gondom. Mi van, ha nem bírom elviselni a számban? Ez mégsem egy olyan dolog, amit ha zavar, kiveszem. Beleteszik és csak az orvos tudja leszedni. Hát kell ez nekem?

De mégiscsak muszáj volt, így elmentem egy konzultációra, nem sokkal később megvolt a kezelési tervem. Aztán, mivel fogalmam sem volt, hogy zajlik egy fogszabályzás és mi vár tulajdonképpen rám, nekiálltam a kezelés napján  az internetet böngészni: leírásokat kerestem, mi történik majd a rendelőben. Nos, ez több kárt csinált mint hasznot – annyira idegesen mentem arra a bizonyos nagy napra, hogy kishíján visszafordultam az ajtóból.

Nos, ezért születik a blog. Hogy legalább tőlem megtudhassa, akit érdekel, mikor mi történik. Azt is, ami rossz, és azt is, amiről mindenki azt gondolja hogy tragikus, miközben egyáltalán nem az.

18 aug

A nagy nap

Hát, eljött, amitől nagyon féltem. Fél éve már, hogy elkészült a kezelési tervem, így nem húzhattam tovább: fel kellett tenni a fogszabályozót. Napok óta izgultam emiatt, de a mai nap tragikusra sikeredett. Fél órát ültem otthon indulás előtt, gondolkoztam, lemondjam-e az időpontot. Eszembe jutott, miket mondott az a néhány ismerősöm, akikkel az elmúlt időszakban beszélgettem. Hogy mennyire kellemetlen, mennyire megváltoztatja a mindennapokat és hogy törődjek bele, fájdalomcsillapítókon fogok élni. Aztán úgy gondoltam, ez elég szánalmas ez így, mégis felnőtt ember vagyok, vagy mi.

19 aug

Első nap a fogszabályozóval

Hát, tévedtem. Már ami az étkezéseket illeti. Na nem azt mondom, hogy ma már elrágcsáltam egy pirítóst, de ebédre már simán meg tudtam enni a krumplipürét meg a lecsót. Oké, puha, pépes étel, de kis öröm is öröm. Keményebb étellel nem próbálkozom, mert fáj a harapás, de ez az összes gondom. A vacsorával viszont kissé mellé lőttem. Spenótos lasagne…

20 aug

Második nap a fogszabályozóval

Nem fogok ám minden nap jelentkezni, de azért most még elég erőteljes az újdonság varázsa. Szóval a legfontosabb kérdés az evés. Ma már puha kenyérbelet is el tudtam csócsálni a virsli mellé. Azt gondoltam, megy nekem a főtt hús is a levesből, de csalódnom kellett. Mindent nem lehet egyszerre.

21 aug

Harmadik nap a fogszabályozóval

Eljutottunk odáig hogy ma már olyan, mintha a számban sem lenne. Na nem mintha nem érezném, hogy a fogamra van aplikálva valami, viszont az a pici húzó érzés is elmúlt, amit az első pár napban éreztem – valami olyasmiként tudnám leírni, mint amikor kézzel megnyomjuk a fogsorunkat.

22 aug

Negyedik nap a fogszabályozóval

Most, hogy már kellőképpen elbíztam magam, hogy nekem aztán se nem fáj, se nem tör a fogszabályozóm, elkezdte törni a számat a szemfogaim környékén. Valószínűleg ha ez így megy, holnapra ki is sebesedik. Jó hír viszont, hogy már főtt húst is tudok enni – alakul ez az evés-dolog.

1 szept

Második hét a fogszabályozóval

Úgy érzem, én és a fogszabályozóm teljesen összeszoktunk. Mostanra ugyanúgy tudok enni, mint mielőtt feltették volna, a feltört szám begyógyult, hála a viasznak, amivel az éles széleket le tudom ragasztgatni, hogy ne sebesítsék tovább, és van, hogy teljesen el is feledkezek arról, hogy van valami a számban.

22 szept

Újabb plusz dolgok a számban

Milyen jó, ha az ember blogját a fogorvosa is olvassa. Már este jött az e-mail Kocsis doktortól, hogy ha ennyire szúr a drót a számban, akkor menjek be a rendelőbe és lecsippenti a végét. Hát bementem, ez nem volt kérdés. Ráadásul azt is megtudtam, hogy ezután sem muszáj szenvedni, amikor hasonló cipőben járok. Ami elég gyakran előfordul majd, tekintve, hogy ahogyan folyamatosan rendeződik a fogsorom, a drót is mozog és bizony két fogorvos-látogatás között is előfordul, hogy a vége kitolódik és szúrni kezd.

27 szept

Amikor letörik a tappancs

Azt kell mondjam, Murphy hozzám képest kispályás. Szóval az történt, hogy elmentem egy céges rendezvényre, ahol látványkonyha is volt. Előre kell bocsátanom: amióta fogszabályozó van a számban, soha nem ettem még ad hoc módon, mindig csak úgy, ha otthon, vagy olyan helyen voltam, ahol étkezés után azonnal fogat tudtam mosni. Ennek egyébként nagyon egyszerű oka van: minden alkalommal nagyjából egy negyed adagnyi kaja marad a fogszabályozóba ragadva. Ez amellett, hogy nem túl esztétikus, nagyon kényelmetlen is, ha pedig az ember ösztönösen a nyelvével kezdené megoldani ezt a problémát, azt gyorsan abba is hagyja, mert eléggé fáj, ahogyan felsebzi a készülék.

Hírlevél feliratkozás

"*" a kötelező mezőket jelöli

Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Név*
Hidden
GDPR consent*
GDPR consent 2*
Hidden
Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
Go to Top