Ünnepi nyitvatartás:
december 21-26. Zárva
december 27. Ügyeleti nyitvatartás (8:00 - 12:00)
december 28. - január 1. Zárva


Kezelés megtervezése

 
Online
Időpontfoglalás
Kezelés megtervezése

A kezelés megtervezése

Ez a szakasz a legfontosabb momentum a fogszabályozó kezelések során. Ekkor dől el, hogy milyen változásokat hozunk létre az arcon, milyen lesz a mosoly, a benyomás, az esztétikai megítélés. Egyszóval, hogyan javíthatunk az arc esztétikai megítélésén.

Összességében vizsgáljuk a rágó- és mimikai izomzatot, a fogsorok találkozását, a rágást, a fogak helyzetét, az állcsontok egymáshoz való viszonyát. Lemérjük a fogak és ajkak találkozását. Esztétikai analízist végzünk. Minden egyes páciens más és más, ezért kell elkészíteni az egyénre szabott kezelési tervet. Rengeteg mérési lehetőség áll a rendelkezésünkre, de ezeket nem külön-külön, hanem egy komplex rendszerben végezzük el.

Csak akkor vágunk bele a kezelésbe, ha biztosak vagyunk az elérhető maximális eredményben és hosszútávú stabilitásban. Különböző alternatívákat alkotunk, de azzal a szigorú megkötéssel, hogy kompromisszumot csak akkor kötünk, ha  ez orvosi szempontból is helytálló. Bevonjuk a társszakmák képviselőit is, ha szükséges konzultálunk kezelőorvosával. Ekkor ajánljuk fel a különböző készüléktípusokat, amely a leghatékonyabb a kezelésben. Ezek közül választhat.  A kezeléstervezésben nem készülékekben gondolkozunk, hanem, hogy az Ön számára mi a lehető legjobb megoldás. A készülék csak eszköz a kezünkben, amivel a legoptimálisabban, leggyorsabban, legkényelmesebben kezeljük Önt.

Gyakran ismétlődő kérdések
összes megekintése

Miből lehet tudni, hogy fogszabályozásra van szükségem?

Általában nehéz megállapítani, hogy szükség van-e fogszabályozásra, hiszen sok esetben akkor is szükséges lehet, amikor látszólag egyenesen állnak az első fogak. De előfordulnak olyan problémák is, amik első ránézésre ijesztőek lehetnek, de idővel maguktól helyrejönnek. A legjobb fogszabályozó szakorvossal megvizsgáltatni a fogakat, aki könnyen meg tudja állapítani, hogy szükség van-e fogszabályozásra.

Milyen idős korban lehet még fogszabályzót hordani?

Manapság a fogszabályozás nincs életkorhoz kötve. Tévhit az a nézet, hogy csak gyermekeknél alkalmazhatunk fogszabályozó kezelést. Rendelésünkön nem ritka az 50 év körüli korosztály sem. Sőt vannak olyan speciális kezelések, amelyeket kifejezetten felnőttkorban alkalmazunk. Gondoljunk csak a fogágybetegség vagy a foghiányok miatt elvándorolt fogak helyreállítására, vagy a fogpótlások elkészítését elősegítő kezelésekre. De ide sorolhatjuk az arcesztétika javítását szolgáló sebészi-fogszabályozó eljárásokat is.

Minimum mennyi ideig szokták a fogszabályzót fennhagyni?

A felnőtt fogszabályozó kezelés átlagos ideje másfél-két év, de ezt nem lehet általánosítani, mert minden eltérés más és más módon kezelhető. Természetesen ezt követi a retenciós (stabilizációs) szakasz, ami épp olyan fontos, mint az aktív kezelés, bár sokan ezt sajnos nem veszik komolyan.

Előfordulhat-e, hogy tovább tart a fogszabályozás a tervezettnél?

Igen, ez bizonyos esetekben előfordulhat. A fogszabályzás időtartama sok mindentől függ, például – tinédzser vagy gyermekkorban – a növekedés ütemétől, a probléma súlyosságától, illetve attól is, hogy a páciens mennyire együttműködő. Fontos, hogy a páciens betartsa a fogszabályzó szakorvos utasításait is az étkezésre és a szájhigiéniára vonatkozóan.

Lehet-e gyorsítani a fogszabályozást?

A megfelelő eredmény eléréséhez idő kell, amely függ a fiziológiai folyamatoktól és attól, hogy milyen módszert használ a fogorvos. Ne legyünk türelmetlenek, mert a végeredmény kárpótol mindet az esetleges kellemetlenségekért.

Hasznos információk
összes megekintése

Elsősegélynyújtás

Fogszabályozó kezelés alatt ritkán szokott előfordulni olyan probléma, mely azonnali beavatkozást igényel. Azonban, ha bármit észlel, keresse fel ügyfélszolgálatunkat, és mi azt a lehető leggyorsabban orvosoljuk. Ha hosszabb ideig fennáll a sérülés, az veszélyeztetheti a kezelés kimenetelét.

Gyakori rendellenességek

Fogazati rendellenességek

  • Torlódás
  • Nyitott harapás (a metszőfogak nem érnek össze harapáskor)
  • Mélyharapás (a felső metszők harapáskor túlzottan fedik, vagy eltakarják az alsókat)
  • Keresztharapás (pl.:a felső fog nem az alsó elé, hanem mögé harap)
  • Fogíven kívül, vagy belül álló fog
  • Fogak túlzott kifelé, vagy befelé dőlése
  • Előtörésben visszamaradt fog
  • Számfeletti fogak
  • Fogcsíra hiánya

Állcsontokat érintő rendellenességek

  • Alulfejlett, vagy túl nagy állkapocs
  • Alulfejlett, vagy nagy felső állcsont
  • Ezek kombinációja, azaz aránytalanság a két állcsont mérete, nagysága, helyzete között
  • Nyitott harapás
  • Mélyharapás
  • Aszimmetria
  • Ajak- és szájpadhasadékok

Gyakori eltérések, melyekkel felnőttkorban találkozunk

Miért alakulnak ki a fogazati rendellenességek?

1. Genetikai okok

  • A fogaink mérete és alakja genetikailag meghatározott. Az állcsontok mérete viszont más gének által kódolt. Így előfordul, hogy túl nagy fogak mellé kis állcsontokat, túl kis fogak mellé pedig nagy állcsontokat öröklünk, melynek torlódás vagy éppen résesség lesz az eredménye.
  • Sok eltérés önmagában is öröklődhet, például az előreálló, túlfejlett állkapocs (bulldogharapás), – gondoljunk például a Habsburg családra. Családi halmozódás figyelhető meg sokszor a csírahiány, számfeletti fogak vagy éppen a hasadékok (ajakhasadék, szájpadhasadék), esetében is.

2. Külső ártalmak

  • Rossz szokások, funkcionális zavarok.
  • Ujjszopás (a gyermek ujjával kifelé tolja a felső metszőit, mint egy „fogszabályozó készülék”).
  • Nyelvlökéses nyelés (nyeléskor a nyelv a két fogsor közé szorul).
  • Ajakszorításos nyelés (nyeléskor az alsó ajak beszorul a felső metszők mögé ezáltal a felső metszők előre az alsók pedig hátra dőlnek).
  • Körömrágás, ceruzarágás.
  • Fogcsikorgatás (többnyire éjszaka történik, gyakran stressz miatt).
  • Táplálkozási zavarok (nem szopik a baba, nem rág eleget a gyerek).
  • Gátolt orrlégzés (Ha sokáig beteg a gyermek, orrán nem kap levegőt, szájon át lélegzik. Így ajkai mindig nyitva vannak, fogait nem támasztja meg az ajak izomzata, ezért kifelé dőlnek a felső metszők.).
  • Idő előtti tejfog elvesztés (a tejfogat váltó maradó fog előtörése előtt több mint egy évvel történő tejfog eltávolítás). Nagyon sok rendellenességet okoz a korai tejfog eltávolítás, mert a szomszédos fogak a foghiány felé vándorolnak, és a később áttörő maradó fognak nem marad elegendő hely. Így a fogsoron kívül vagy belül fog állni, rossz estben elő sem tud törni, a csontban reked. A harapás is megsüllyedhet, amelynek mélyharapás lesz a következménye. Ennek megelőzésére egyrészt a fogmegtartást részesítjük előnyben, másrészt ha a fogeltávolítás mindenképp szükséges, helyfenntartók alkalmazását szoktuk javasolni. Ez lehet kivehető, vagy rögzített, kis kiterjedésű készülék, a gyerekeket nem zavarja.
  • Trauma (tejfogat ért baleset következtében egyáltalán nem vagy rendellenes helyzetben tör át az alatta lévő maradó fog)
Nyelvlökéses nyelés

Nyelvlökéses nyelés logopédiai terápiája Szegeden

Ismert jelenség mindenki számára, hogy a fejlődő gyermek gyakran nem tisztán kezd beszélni, egyes hangokat másokkal helyettesít, vagy maga a hangképzés még „babás”, beszéde közben kidugdossa a nyelvét. Ez utóbbi jelenség az úgynevezett nyelvlökéses nyeléssel együtt járó beszéd. Ez sok hangra kiterjedhet, hatással lehet az sz, z, c, s, zs, cs, t, d, n, l, ty, gy, ny hangzók képzésére.

A hangzók torzított, vagy egymással helyettesítő képzése összefoglaló néven a pöszeség. Az összefüggő beszéd kialakulásának és rutinos használatának időszaka első éveiben (3-5 év) a jelenséget élettaninak tekinthetjük (élettani pöszeség). A beszédhibák logopédiai terápiával kísért javításának szükségessége akkor merül fel, ha a gyermek 5 éves korában a tévesztett, hibásan képzett hangok száma még meghaladja a 10-et.

Előfordul, hogy a pöszeség kombinálódik más, a fejlődésben megmutatkozó zavarjelenségekkel, ekkor lehet indokolt logopédust az 5 évesnél fiatalabb gyermekkel felkeresni. Érdemes figyelni a következőkre:

  • a terhességet vagy a szülés lefolyását érintő eltérések
  • családban már előforduló fejlődési zavarok, betegségek
  • családban már előforduló megkésett vagy akadályozott beszédfejlődés, diszlexia (diszgráfia, diszkalkulia – vagyis az olvasás, írás, számolás nehezítettsége iskolás korban), beszédfolytonossági zavarok (hadarás, dadogás), balkezesség
  • a gyermek mozgásfejlődésében megmutatkozó késési, éretlenségi-vagy zavartünetek
  • gyakori felső-légúti megbetegedések
  • allergiás megbetegedések
  • társas viselkedés, kommunikáció „furcsaságai”
  • folyamatos beszéd kezdetének kitolódása (3 éves kor körül, vagy annál később)
  • babanyelv, „halandzsázás”, saját alkotású szavak arányának tartós fennmaradása
  • beszédfigyelem, beszédre orientáltság, beszédészlelés, beszéd megértésének feltételezhető zavara
  • akadozó beszéd
  • hosszan fennmaradó kétkezesség (5 éves korra még ki nem alakult dominancia)
  • balkezesség
  • mozgáskoordináció, egyensúly, téri tájékozódás, figyelem, aktivitás, bioritmus egyenetlenségei, eltérései

Nyelvlökéses nyelés

A hibás hangképzés hátterében gyakran a már említett nyelési sajátosság, a nyelvlökéses nyelés áll. Ennek fennmaradása a fogváltásig fiziológiásnak, de ez után már kórosnak tekinthető. A nyelési folyamat kezdeti, akaratlagos szakasza a szájtéren belül zajlik, és azoknál, akiknél megjelenik a kóros forma, a következőképpen megy végbe: a nyelésnél a fogsorok nem záródnak, és a nyelv, szinte vízszintes vonalú ki-be (előre-hátra) mozgást végez, így az első, vagy oldalsó fogak közé csúszik, illetve minden nyelésnél löki is azokat. Logopédiai szempontból ez a már említett sz, z, c, s, zs, cs, t, d,n, l, ty, gy, ny hangok torzított képzéséhez vezet, ilyenkor maga a képzés „látványosan” a két fogsor között történik, láthatóvá téve a nyelv hegyét, illetve elülső szélét. Gyakran együtt jár az ajkaknak a normál, nyugalmi légzéskor is nyitott állapotával.

A hibás nyelés (esetenként légzés) kialakulásában a következő tényezők játszhatnak szerepet:

  • Csecsemő-és kisgyermekkori táplálás sajátosságai: (Mesterséges táplálás, nem megfelelő méretű cumi használata, vagy az azon kialakított túl nagy nyílás).
  • Fogváltáskor a megváltozott (változóban levő) szájtéri anatómiához a nyelv alkalmazkodik, kompenzáló mozgást végez, és ez nem rendeződik spontán módon a maradó fogak meglétével.
  • Ujjszopás, cumi elhúzódó használata.
  • Felső-légúti megbetegedések, melyek miatt a nyelv (így elülső széle is) előrébb esik (megnövekedett orr-vagy garatmandulák, allergiás megbetegedések).
  • Általánosan renyhébb izomzat testszerte, izomtónus-zavar, a mozgáskoordináció általános gyengesége.

A diagnózis felállítását, a szükséges terápia kijelölését és végzését szakemberekből álló csapat végzi, ebben részt vesz fül-orr-gégész, fogorvos, fogszabályzó szakorvos (orthodontus), logopédus, esetenként foniáter (amennyiben a hangképzés elváltozásai a hangszínre is kiterjednek). A terápia hosszabb szakaszában az orthodontusnak és a logopédusnak jut nagyobb szerep, mert mind a nyelést, mind a beszédet egy hosszadalmas gyakorló-megerősítő-automatizáló folyamat során lehet a kívánt, spontán használatban is helyesen végbe menő tevékenységgé alakítani.

Gyakran van szükség a fogak és a nyelv állásának mechanikus befolyásolására, ez a fogszabályzó szakorvos szakterülete, aki eldönti, hogy milyen típusú készülék segítheti elő a normál fogsor, harapás, nyelvállás, nyelés kialakulását. A szájkörüli, és szájtéren belüli izomzat „edzését”, a helyes nyugalmi-és beszédlégzés kialakítását, a beszédhangok képzésének a normához igazodó módosítását logopédus szakember kíséri. A „kísérés” itt nem véletlen megfogalmazás, a terápia sikeres kimenetelénél a gyermek és a szülők motiváltságának, és a betanított mozgások és gyakorlatok rendszeres otthoni gyakorlásának ugyanakkora jelentősége van, mint a szakmai team munkájának.

Ez a kísérő, beszédjavító szolgáltatás Szegeden is elérhetővé vált.

Szájhigiénia

Egy gyönyörű mosoly megszületésének feltétele a teljes megértés Ön és az orvosa között. A fogorvosa csak addig tud tenni Önért, amíg a rendelőjében van, a maradék időben az Ön dolga biztosítani, hogy a kezelés a lehető legsimábban haladjon. A legfontosabb, hogy tartsa tisztán a fogait és az ínyét – akkor is, ha éppen nem áll orvosi kezelés alatt. Ha azonban elkezdték a kezelést, még komolyabb odafigyelést igényel a szájhigiénia megtartása.

Egy fogszabályozó készülék például a szájában a lepedék kialakulásának a forrása lehet.

Ha ilyet hord, fontos, hogy egy kis plusz időt fordítson a fogai tisztítására. Használjon speciális fogkefét, fogselymet, fogköz-tisztító fogkefét, melyekkel könnyebbé teheti a megfelelő szájhigiénia fenntartását.  Ha eltávolítható fogszabályozó készüléke van, ezt tisztíthatja fogkefével, fogkrémmel és speciális tabletták segítségével is. Lentebb pontos útmutatást kap, hogyan tartsa meg a szája, és a szabályozója tisztaságát és egészségességét.

Fontos, hogy a száj higiéniáját fenntartsa a fogorvosi kezelés ideje alatt, és azon kívül is.

Fog és szájápolás

  • A fogmosás helyes technikája

Fogmosás hiányában lepedék (plakk) rakódik a fogakra és az íny felületére a nyálból, baktériumokból, ételmaradékokból, és más nyálban oldott anyagokból. Amennyiben a fogfelszínen tartósan jelen van ez a lepedék, felszaporodnak benne a savképző baktériumok, amik fogszuvasodást eredményeznek. A rendszeres és alapos fogmosás tehát elengedhetetlen. Nincs pontos szabály a tekintetben, hogy milyen sorrendben kell megtisztítanunk az egyes fogfelszíneket. A legjobb, ha kidolgozunk magunknak egy rendszert, és minden alkalommal aszerint járunk el, így biztosan nem marad ki egyik fogfelszín sem. A fogkefét fogjuk marokra, de ügyeljünk arra, hogy fogmosáskor ne nyomjuk erősen a fogakra. Körkörös mozdulatokkal haladjunk végig az alsó és felső fogsorok összes felületén. Az erőteljes, vízszintes irányú sikálást kerüljük, mert hatására erősen visszahúzódik az íny és a fogak felületén vízszintes csíkok jelennek meg a fogkefétől. Ezek a bemélyedések igen jó megtelepedési helyeket jelentenek a lepedéknek. A belső felszíneket söprögető technikával tisztítsuk meg. A fogkefét úgy helyezzük a fogakra, hogy részben a fogínyen is rajta legyen, majd a rágófelszín felé haladva- szabadítsuk meg a lepedéktől. Szakaszonként tízszer ismételjük meg a söprő mozdulatokat. A tökéletes szájápolás érdekében a fogmosást esténként fogselyem és szájvíz használatának is kell követnie, mert a fogkefével csak a külső, belső és rágófelszíneket lehet tisztítani.

  • Fogszabályozójának tisztítása

Ha rögzített fogszabályzót hord, elsőre nehéznek tűnhet a lepedék eltávolítása a fogakról és az ínyszélről, de kis gyakorlással elsajátítható a tökéletes technika. Arra kell odafigyelni, hogy ne hagyjon ki egyetlen külső vagy belső fogfelszínt sem, illetve ne felejtse ki a fogak rágófelszínét, valamint a hátsó oldalukat sem. Végül mossa meg a fogszabályozó környékét, először felülről lefelé, majd fordítva. Fontos, hogy a fogkefe sörtéi behatoljanak a résekbe a fogak és a drótok közé. A tartót és a drótokat is mossa meg. Ne feledje a drótok alatti részeket – azokat is tisztítani kell. Nagyon fontos, hogy a fogszabályozó készülék és az íny közötti terület se maradjon ki. Mozdulatai legyenek gyengédek, és figyeljen rá, hogy ne sértse meg a tartókat és drótokat.  Végül bőven öblítsen vízzel. Ezután vizsgálja meg aprólékosan a fogait és a fogszabályzóját is, hogy elég fényesek-e. Használjon fogköztisztító kefét valamint fogselymet! Lsd alább.:

  • Kivehető készülékek tisztítása

Ebben az esetben a fogápolás jóval egyszerűbb, mert miután kivettük a fogszabályozót, ugyanúgy moshatunk fogat és használhatunk fogselymet, mint normális esetben. A fogszabályozó által fedett ínyfelületeket – beleértve a szájpadlást is – óvatosan mossa, amennyiben ilyen típusú fogszabályozót használ. A készüléket fogkefe és fogkrém segítségével mossa meg, majd öblítse ki alaposan vízzel. A fogszabályozó tisztítását naponta el kell végezni, 3-4 naponta pedig fogszabályozó tisztító oldatba is bele kell helyezni. A patikában kapható tablettát vízben kell feloldani, majd abban 10 percig állni hagyni. Előfordulhat, hogy vízkő-szerű anyag rakódik a készülékre. Ez esetben jó megoldás ecetbe áztatni a készüléket. Mindkét tisztítási módszer után alapos mosás, szárítás szükséges.

Szájápolási termékek

  • A fogkefe kiválasztása

A legelőnyösebb fogkefe kicsiny fejjel rendelkezik és lekerekített végű, ugyanis el kell jutnia a fogkefének a leghátsó fogak legtávolabbi pontjára is, amivel a körbetisztításuk lehetővé válik. Ezenkívül fontos, hogy közepes vagy lágy szálerősségű legyen, hiszen a kemény sörték helytelen fogmosási technikákkal párosítva garantáltan fognyaki kopásokat eredményeznek.  Jó, ha a sörték vége lekerekített, a fogkefe nyele rugalmas, és hajlik a feje, mert ezek a tulajdonságai is elősegítik a fog kíméletes mosását. A fogkefét minimum 3 havonta le kell cserélni, mert ennyi idő alatt elkopnak a sörték és így csökken a hatékonysága. A fogkefe cseréjét különösen indokolttá teszi, ha szálai különböző irányba elhajlanak. Aki fogszabályzót visel, érdemes speciális fogkefét választania. Ezek V-alakra nyírt sörtékkel rendelkeznek, így a fogszabályozó drótjai alatt és fölött is képesek tisztítani.

  • Fogköztisztító fogkefe

Fogköz tisztító kefével azokat a helyeket is alaposan meg tudja tisztítani, ahová a normál  fogkefével nehéz, vagy szinte lehetetlen hozzáférni. Fontos a fogak közötti rések tisztítása, hiszen ezeken a helyeken alakul ki a fogszuvasodás, és később a fogágybetegség anélkül, hogy észrevennénk. A plakk eltávolítása leghatékonyabban ezekkel az apró, spirál-szerű eszközökkel lehetséges, amelyek egyszerűen és gyengéden tisztítanak. Mindennapi használatukkal néhány nap alatt egyértelműen csökkenthető az ínyvérzés és a kellemetlen lehelet. Használjon különböző méretű fogköz tisztító keféket a különböző helyek elérésére. Tolja be a résbe, majd húzza ki. A műveletet nem kell többször megismételni.

  • Fogselyem használata

A fogselyem a fogak közötti réseket tisztítja meg. Használatával amellett, hogy tökéletesen eltávolíthatók az ételmaradékok, elősegíthető, hogy a vízben és a fogkrémben lévő fluor be tudjon jutni a fogakba. A fogselyem használatához finoman mozgassa a selymet a fogai között, hogy az hozzáérjen a fogakhoz. Dörzsölje fel-le mozgással az összes fogat egyesével, hogy eltávolítsa róluk a  lepedéket, de vigyázzon arra, hogy az ínyt ne sértse meg! Rögzített fogszabályzó készüléknél a fogselymet vezesse át az ív és az ínyszél között. A fogselyem használata közben fellépő vérzés az ínygyulladásnak, esetleg a nem helyes, túl durva használatnak tulajdonítható. Rendszeres és helyes alkalmazás esetén az ínygyulladás megszűnik. Fogpótlásokon az ételmaradékok jobban megtapadnak, így a fogselyemmel való tisztítás ilyen esetben különösen fontos.

  • Szájzuhany

Amennyiben súlyos fogágybetegségben vagy kiterjedt fogágyműtéten esett át valaki, olyan nagy hézagok keletkezhetnek a fogak között, melyeket az előbb felsorolt eszközökkel már nehéz teljesen megtisztítani. Ugyanez vonatkozik a ragasztott fogszabályzó készülékek viselőire is, ahol a drótok között keletkeznek nehezen tisztítható rések. A szájzuhany szinte kizárólag nekik javasolt de csak nagy óvatossággal A vízsugár erejét alacsony szintre kell beállítani, és soha ne irányítsuk a vízsugarat az íny irányába, mert az a tapadási vonal alá préselheti a lepedék kórokozóit, és ezzel gyulladást kelt. Ha a tisztításra váró rés elég nagy, akkor alacsony intenzitású vízsugár is képes kimosni.

  • Szájvíz használata

A szájvíz vagy szájöblögető, a fogak és a száj higiéniáját szolgáló folyadék. Fertőtlenítő hatású, így a szájban található baktériumok és vírusok elpusztításával segít megelőzni a fogszuvasodást, ínygyulladást a rossz leheletet, valamint a dentális plakk képződését. Alapos fogmosás után érdemes szájöblítőt használni, hiszen ez elősegíti a száj baktérium flórájának épségét – már amennyiben nem öblítjük ki tiszta vízzel és a hatóanyagok megmaradnak a fogak környezetében. Bár többségük kellemes, friss leheletet biztosít, semmiképpen nem alkalmazható fogmosás helyett. Körülbelül 15 ml hígítás nélküli szájvizet, zárt fogsor mellett szokás zubogtatni, nagyjából egy percig, ugyanúgy, ahogy a fogmosás alkalmával is szájat öblítünk. Célszerű a hátsó szájüreget is kiöblíteni, mintha gargarizálnánk.

  • Fogkrém

A fogkrém vagy fogpaszta a fogak mechanikai tisztítását elősegítő anyagból áll. A paszta vagy gél formájú anyag elősegíti az ételmaradékok, a dentális plakk eltávolítását a fogak felszínéről, eltünteti vagy elfedi a rossz szájszagot. A fogkrém antibakteriális összetevője a Xylitol, ami meggátolja a szájüregben megtalálható fogíny-gyulladást okozó baktériumok elszaporodását. A hatékonyság növelését célozzák azok a hozzáadott egyéb anyagok (mint pl. zink, fluorid, triclosan, stb.) amelyek direkt kémiai plakk-redukciós hatást fejtenek ki. A fluor fontos összetevője a fogkrémnek. A fog hydroxyapatite tartalmát fluoroapatittal helyettesíti, ami nemcsak hogy erősebb, de a fogszuvasodásnak is ellenáll.

Használjon olyan fogkrémet amiben van fluor, és olyan fogkefét, amelynek finomak a sörtéi. Használjon viaszozott fogselymet! Mosson fogat legalább naponta kétszer: reggeli után, és elalvás előtt. De ha megteheti, a legjobb, ha minden étkezés után megtakarítja fogait. Ez rögzített fogszabályozó készülék viselése esetén követelmény.

  • Plakkfestő tabletták

A lepedék sárgásfehér színe hasonlít a fog színére, ezért nem látható elég tisztán szabad szemmel. A fogakon képződő lepedék feltérképezéséhez lepedékfestő tablettákat, oldatokat használhatunk, melyek pirosra, lilára, sárgára festik ezt az erősen tapadó réteget. A lepedékfestés segíthet ellenőrizni fogtisztítási technikánk hatékonyságát. Fogmosás után rágjunk el egy lepedékfestő tablettát úgy, hogy lehetőleg a teljes fogfelszínhez eljusson, majd öblítés után figyeljük meg, mely fogainkon és azokon hol alakult ki elszíneződés. Ha a fogainkon elszíneződést látunk, újra mossuk meg a fogakat mindaddig, míg a teljes felszínről száműzzük a színeket. Néhány alkalom elég ahhoz, hogy feltérképezzük és egyúttal megszüntessük szájhigiénés hiányosságainkat.

  • Nyelvkaparó

A nyelvkaparó a kellemetlen lehelet leküzdésének nélkülözhetetlen eszköze. A szájüregi problémák egy részének kialakulásáért a nyelvlepedék a felelős, mert az éjszakai méregtelenítés során a szervezet a toxinok egy részétől a nyelven keresztül szabadul meg. Mechanikus tisztítás nélkül a lepedék és annak mérgezőanyag-tartalma a napi táplálkozás során rendszeresen visszakerül a tápcsatornába. Ezt tudjuk elkerülni a nyelvkaparó rendszeres, napi használatával. Fogkefét nem célszerű erre a célra használni, mert könnyen megtelepszenek sörtéi között a lepedékben tenyésző baktériumok.

Érdekességek
összes megekintése

Az egyiptomiak furcsa módszere a fogak között rés ellen

Már az ókorban is voltak kísérletek a fogak közötti rések megszűntetésére és a tökéletes mosoly kialakítására. Ásatások során fedezték fel, hogy az egyiptomiak a fogakat egy vékony, állati belekből készített zsineggel húzták össze, így próbálták megszűntetni a köztes hézagokat. Hiába, egy a szép mosoly már akkor nagy jelentőséggel bírt.

Már a maják is használtak fogékszert

2500 évvel ezelőtt a Maja civilizációnak komoly ismeretei voltak a fogakról. Fogaikat ugyanis előszeretettel díszítették ékszerekkel, melyhez kezdetleges fúrót használtak. Sőt, fogaikat sokszor speciális alakúra faragták, hogy minél érdekesebb legyen… A kutatók szerint a maják nagyon jól ismerhették a fogakat, hiszen képesek voltak úgy faragni azokat, és úgy beilleszteni az ékszert, hogy felépítésükben nem esett kár.

NASA találmány a fogszabályzóban

Az egyes fogszabályzóknál használt drótban olyan nikkel-titánium található, melyet a NASA fejlesztett ki, és speciális alakmegőrző tulajdonsággal rendelkezik, mely testhő vagy nyomás hatására aktivizálódik.

  • Iratkozzon fel
    Hírlevelünkre!

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Minden jog fenntartva 2015 - Jogi nyilatkozat
Ugrás a lap tetejére