Ünnepi nyitvatartás:
december 21-26. Zárva
december 27. Ügyeleti nyitvatartás (8:00 - 12:00)
december 28. - január 1. Zárva



 

Mikor tekinthető iskolaérettnek egy gyermek? Milyen fizikai és pszichés kritériumoknak kell megfelelnie?

Az iskolaérettségnek pszichés, fiziológiai, testi jelei is vannak. Ezeket érdemes először figyelembe venni, ha kérdésessé válik, hogy iskolaérett-e a gyermek. Ilyen például, hogy megváltoznak a testarányok, „megnyúlik” a gyermek. A fogváltás kezdetét veszi és testsúlya is alkalmassá teszi az újfajta életre. Az iskolaérettségnek ugyanis ilyen kritériuma is van: legyen legalább 20 kilogramm a gyermek, különben hogyan is bírná el az iskolatáskát és a napi 4-5x 45 perces aktív szellemi igénybevételt. Nem is beszélve a – nagyon helyesen  – bevezetésre kerülő mindennapos testnevelésről.

Az iskolaérett gyermek már képes szociálisan és érzelmileg alkalmazkodni a különböző korcsoportokhoz tartozó személyek szokásaihoz, szabályaihoz, ide értve mind a felnőtteket (óvónők, szülők, barátok szülei), saját korcsoportját (tud barátkozni, társalogni, interakciós helyzeteket teremteni és fenntartani, melyekben képes jól érezni magát, részben meg tudja magát védeni, tudja, hogy mi a helyes, mi a helytelen..), játékban el tudja viselni a – nem folyamatos – kudarcot.

Értelmi képességeinek több tényezője ilyenkor kerül , vagy van egy ideje intenzív fejlődési periódusban, ezek az alábbi területeken nyilvánulnak meg:

  • kialakult, hogy testén melyik oldalt részesíti előnyben eszközhasználatkor (pl. kéz esetében ceruza, evőeszköz, fésű, fogkefe a domináns kézben van; a domináns lábával rúg, lép fel lépcsőre először, azzal hajtja a rollert; domináns szemével kukucskál át kulcslyukon, azzal néz be a fényképezőgép keresőjébe)
  • jól tájékozódik térben és időben és ebben a viszonyítási rendszerben magát is megfelelően el tudja helyezni. Ismeri a téri irányokat, jobbra fordul, ha a családi biciklizésnél ezt kurjantja neki apa, fel tudja emelni a bal kezét, sőt, meg tudja fogni a jobb kezével a bal bokáját, ha valaki ezt kéri tőle…
  • ismeri, megnevezi a hét napjait, viszonyítani is képes ezekben: „tegnap, holnap” – meg tudja nevezni kérdésre
  • ismeri a saját címét, pontos és teljes nevét, születésnapját, akár pontos dátummal
  • ismeri és képes megnevezni, azonosítani az évszakokat, képes az időben az évszakokhoz viszonyítva tájékozódni
  • jó az egyensúlyérzéke, nem „esik-kel”, nem keresi extrém módon a pörgő-forgó mozgásokat, vagy a felfelé mászás lehetőségeit, le tud ugrani kb. fél méteres magasságból páros lábbal, váltott lábbal lépcsőzik, meg tud állni mindkét lábán 5-5 másodpercig „fél lábon”, esetleg már tud támasztókerék nélkül biciklizni, vagy már megtanult úszni is, – ha ez utóbbiakra volt lehetősége
  • a ceruzát magabiztosan, nem túl lazán és nem túl görcsösen tartja a domináns kezében, szívesen rajzol-színez, alkot, fűz, gyurmázik, két ujjas csippentő fogással is képes apró játékdarabokat megfelelő helyre illeszteni, tud masnit kötni, gombolni, önállóan öltözni, nem cseréli fel a ruhadarabok sorrendjét, nem bújik a ruhákba fordítva
  • képes szociális és absztrakt szabályokhoz alkalmazkodni  (pl. napirend, társasjáték, mozgásos szabályjátékok)
  • tud sorozatokat, sorrendiséget felismerni és ahhoz tartani magát térben, időben, vagy akár feladathelyzetben síkban (pl. sorminták követése, 2-3  változós mintasorrend pontos követése, újraalkotása)
  • szívesen hallgat mesét élőszóban, bekapcsolódik a történet mesélésébe, felidézésébe, érti tartalmát, mondanivalóját, összefüggéseit
  • egyszerű fogalmakat meg tud magyarázni, körül tud írni
  • összetett mondatokban, összefüggően beszél, nyelvtani hibáktól mentesen
  • beszéde tiszta, a hangzókat tisztán ejti, vagy ha nem, már jár logopédiai fejlesztésre
  • szívesen előad- és megtanul verset, nem hibázik benne (nem hagy ki, cserél fel vagy helyettesít egyes részeket belőle, igazodik a ritmusához és a rímekhez)
  • egyszerű ritmusokat, ütemet tud követni testének mozgásával (rugózás, lépések, dobbantások, letapsolás)
  • felismeri, hogy egy bizonyos hangzó benne van-e egy szóban vagy nincs, sőt, meg tudja állapítani, hogy az a szónak az elején, végén vagy belsejében szerepelt-e
  • szavakat a szó ritmusának megfelelően le tud szótagolni, „le tud tapsolni”
  • helyesen használja az „a”/”az” névelőket
  • érdeklődik a betűk és számjegyek leírása iránt, nevét nagy betűkkel le tudja írni,  egyes betűket, számokat felismer, lerajzol
  • számfogalma legalább ötös körben kialakult (pl. dobókocka oldalain a pöttyök számát „rávágja” egy-egy dobásnál, nem számlálja le újra és újra egyesével)
  • emberrajzán felismerhető a nyak, a kezeken 5-5 ujj, a fejen megjelennek részletek (pl. szempilla, szemöldök), az egyes testrészek egymáshoz viszonyítva nem aránytalanok, a rajz kétdimenziós (nem „pálcikaember”), ruhadarabok ábrázolása is megjelenik
  • képes 15-20 percig koncentráltan figyelni és aktívan elmélyülni egy-egy tevékenységben, és ezt egy helyben ülve is  tudja tartani (nincs késztetése állandó mocorgásra, felállásra, járkálásra, futkosásra)
  • alapvető szociális szabályokhoz jól alkalmazkodik, igazodik magatartása az egyes korosztályokkal való érintkezésekhez, tud „jó gyerek is lenni, ha kell”, pl. hangosan köszönni, elköszönni,  csendben maradni,  kivárni míg rá kerül a sor, tud udvarias lenni, érti a humort, időnként ő is viccel, megért egyszerűbb átvitt értelmű fogalmakat (pl. állandósult szókapcsolatokat, mint.„lógatja az orrát”, „itatja az egereket”, „szétrobban a feje”… – nem szó szerint értelmez)

Miért nem érdemes ráerőltetni a gyermekre az iskolakezdést?

Ha egy gyermek hamarabb kerül iskolába, mint ahogyan erre alkalmas, érett lenne, az előbb felsorolt területeken tapasztalt bármely hiányosság vagy be nem következett érési folyamat olyan sorozatos kudarcokhoz vezethet, mely aztán még halmozódik is. A legkevesebb, amiben biztosak lehetünk, hogy a  gyermek lassabb és fáradtabb lesz társainál, nehezebben éri el azokat az eredményeket, melyeket társai gyorsan, könnyen és örömmel visznek véghez, kevesebb sikerélménye van, mint a többieknek, elkedvetlenedik, feszültté válik alkalomszerűen, vagy akár tartósan is, a lemaradások mértéke pedig fokozódik az idő teltével.

Hogyan történik az iskolaérettségi vizsgálat?

Az iskolaérettséget standard szűrő-mérő eljárással elsődlegesen az óvónők végzik el az óvodákban, és jelzik a szülőknek, esetleg konzultálnak az óvodába járó fejlesztő pedagógussal, gyógypedagógussal, logopédussal is a jelentkező problémákról. A további vizsgálatok elvégzését az elsődleges jelzés után a helyi Nevelési Tanácsadó, vagy Szakértői Bizottság végezheti el (az ún. „Pedagógiai Szakszolgálatot” kell a szülőknek gyermekükkel felkeresniük).  Itt tisztázódik, mi a további teendő (például még egy év óvodai nevelés keretében, esetleg kiegészülve bizonyos fejlesztéseken való részvétellel). A vizsgálatot is, a terápiát is a családok számára a törvények biztosítják.

Hogyan fejleszthetőek a részképességek óvodáskorban? Miben segíthet a logopédus?

A részképességek fejlesztése beépül az óvodai  nevelés programjába is, nagycsoportban már célzott feladatokkal kifejezetten iskolára készülnek a gyermekek az óvónők segítségével.  Fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus ezt a folyamatot megtámogathatja, ha van olyan terület, melyen a gyermek segítségre, megerősítésre szorul. Útmutatásaik alapján természetesen otthoni gyakorlásra is szükség van, tehát a szülők is érintettek a fejlesztés sikerességében.

Vannak-e olyan jelek, amikből következtetni lehet még iskolakezdés előtt a diszgráfiára, diszkalkuliára, diszlexiára, illetve az arra való hajlamra? Vannak-e ehhez kapcsolódó vizsgálatok?

Későn kialakuló oldaldominancia, sorrend tévesztése, gyenge formamásolás, életkori átlagtól elmaradó mozgáskoordináció nagymozgásokban, finommozgásokban, rajzolásban, anyanyelvhasználatban, bizonytalan téri-idői tájékozódás, az erre utaló fogalmak, szavak bizonytalan ismerete és használata (alatt, fölött, közül, ugyanannyi, néha, gyakran, holnapután, helyett, kevesebb, mint), jobb és bal tévesztése saját testen és/vagy térben való tájékozódáskor, nehéz verstanulás, szegényes szókincs, a szóbeli megnyilvánulások kerülése, számfogalom kialakulatlansága (pl. ha a gyermek nagycsoportban is még 3-4 darab tárgyat egyesével számlál meg, akár többször is).

Milyen tényezők befolyásolhatják ezeknek a készségzavaroknak a kialakulását?

A képességzavarok kialakulásának háttere tekintetében  gyakran már a várandóssággal, szülés, születés körülményeivel foglalkozni kell, a mozgás és beszédfejlődés stádiumairól minél biztosabb, pontosabb válaszokat kell kapni a szülőktől. Előfordulhat családi, genetikai hajlam is a lassúbb vagy nehezebb fejlődésre egyes területeken (pl. a gyermek is hasonlóan suta, vagy vakmerő, lassú, vagy éppen kapkodó, mint valamelyik felmenője, és ezt a szülők is észreveszik, jelzik).

Milyen életkorban érdemes leghamarabb logopédushoz fordulni?

Logopédushoz érdemes fordulni, ha a gyermek két éves kora körül is még csak mutogat, három éves kora körül is nagyjából 20 szó körüli az aktív szókincse. Mindig érdemes a hallás épségét is figyelembe venni: a beszédhibák szűrésénél, beszédindításnál, anyanyelvi fejlesztésnél, beszéd-és nyelvi terápiánál az első feladatok közt szerepel a hallás épségének ellenőrzése, konzultáció, illetve szakorvosi vizsgálat (fül-orr-gégészet, hallásvizsgálat).

Miben segíthet egy szülő, amennyiben problémát tapasztal gyerekével kapcsolatban iskolakezdésnél? Mikor forduljon logopédushoz?

Bármely életkorban fel lehet keresni a Pedagógiai Szakszolgálatot, ha a szülők bizonytalanok gyermekük fejlődését illetően, hiszen például a korai fejlesztés is a szakszolgálati tevékenység része. Konzultáljon a szülő a gondozást, nevelést végző szakemberekkel, házi gyermekorvossal, védőnővel.  A logopédus is „érzékeny” a problémák felismerésére, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia kialakulásának veszélyeztetettségét jelző tünetekre, illetve képzett és alkalmas ezek kiküszöbölését és/vagy megelőzését célzó terápia végzésére.

  • Iratkozzon fel
    Hírlevelünkre!

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Minden jog fenntartva 2015 - Jogi nyilatkozat
Ugrás a lap tetejére