A diszgráfia az írásképesség zavarát jelenti. A diszgráfiás személy gyakran vét helyesírási hibát, a betűket a hozzájuk tartozó beszédhang, vagy a leírt formák szerinti hasonlóság alapján rendszeresen téveszti. Betűket, szótagokat, de akár szavakat kihagy, felcserél vagy ismétel, gyakran nem észleli és ezért, vagy jelölni nem tudja a magánhangzó vagy mássalhangzó-hosszúságot, íráselemeket (pl. ékezeteket, áthúzásokat, kötővonalakat) elhagy. Diktálás után gyakran nem emlékszik a diktált szövegre, vagy annak egy részére, vagy pontatlanul idézi fel azt. Ha az íráskép mégis nagy erőfeszítések árán rendezett, a rá fordított idő miatt marad le a követelmények teljesítésében (másolás, fogalmazás, jegyzetelés, tollbamondás, dolgozatírás). Sorvezetése általában rendezetlen, a ceruza vagy toll fogása szabálytalan, a nyelvtani műveletek megértése, alkalmazása is problémát jelenthet. A szavak egymás közötti távolsága változó, emellett a térbeli tájékozódás is problémát jelenthet, ezért a szöveg elhelyezése is gondot okozhat számára a papíron. A diszgráfiás gyermekek az írást általában nyűgnek érzik, mivel nincs sikerélményük benne, éppen ezért felsőbb évfolyamokon még az is előfordulhat, hogy az órákon egyáltalán nem jegyzetelnek.