Miben segíthet a szájsebészet?

  • Fogeltávolítások
  • Számfeletti fogak eltávolítása
  • Fejlődésben visszamaradt fogak sebészi-fogszabályozó kezelése
  • Bölcsességfogak eltávolítása
  • Kisebb lágyrészműtétek
  • Ínykorrekciók
  • Implantáció
  • Csontpótlások

Fogeltávolítások

Azok a fogak, amelyek túl nagy mértékben károsodnak keményszöveti állományukban vagy tartó szerkezetükben, esetleg idült gyulladást tartanak fenn, számos területen kihathatnak a szervezet egészségére (bőrpanaszok, hajhullás stb.). Ezen fogaknak, amennyiben nem megmenthetők, javasolt eltávolításuk és későbbi pótlásuk, így az ebből bekövetkező belgyógyászati szövődmények megelőzhetők.

Számfeletti fogak eltávolítása

Vannak esetek, amikor a természetes fogakon felül több fog fejlődik ki, ezeket nevezzük összefoglalóan számfeletti fogaknak. Elhelyezkedésüktől függően ezek akadályozhatják más természetes fogak előtörését, zavarhatják gyökérfejlődésüket vagy kifejlett gyökerükön felszívódást okozhatnak. A meglévő természetes fogak károsodásának megelőzése miatt a számfeletti fogak általában eltávolításra kerülnek.

Fejlődésben visszamaradt fogak sebészi-fogszabályozó kezelése

A maradó fogak előtörése során előfordulhat, hogy valami oknál fogva elakadnak a csonttal. Ebben az esetben sűrűn kisebb és világosabb koronájú tejfog látható a maradófog helyén, mely gyökerének és zománcállományának struktúrája miatt általában a 20-as években elvesztésre kerül. Az elakadt maradó fog – mely legsűrűbben a felső vagy alsó szemfog – helyzetétől és az életkortól függően sebészi feltárást követően fogszabályozó készülékkel sorba állítható. Mivel az életkor a beavatkozás sikerességét tekintve komoly szerepet játszik, fontos, hogy az áttörésben visszamaradt fog a lehetőségekhez képest korán felismerésre kerüljön és a kezelés időben megkezdődjön.

Bölcsességfogak eltávolítása

Genetikai okokra és a megváltozott rágási szokásainkra vezethető vissza, hogy manapság egyre sűrűbben előfordul a torlódott fogazat, valamint a beékelt bölcsességfogak. Ebben az esetben a kedvezőtlen helyviszonyok és a fogak tengelyállása miatt a fogív utolsó tagjai részlegesen vagy teljesen megakadnak áttörésükben, hosszú időn keresztül periodikusan jelentkező fájdalmat, feszítő érzést és kellemetlenséget okozhatnak. A több hónapon keresztül fennálló nyomás, amennyiben a sorban előtte lévő fog gyökerét is érinti, annak visszafordíthatatlan károsodását, szélsőséges esetben elvesztését idézheti elő. Fontos éppen ezért a rendszeres fogászati kontroll, szükség esetén röntgen vizsgálat elvégzése, hogy a rossz helyzetben fejlődő bölcsességfogakat időben felismerjék és eltávolítsák. A beavatkozás általában helyi érzéstelenítésben történik, időtartama ritkán haladja meg a fél órát. A gyógyulás első néhány napján enyhe duzzanat, fájdalom felléphet.

Kisebb lágyrészműtétek

Rendellenesen fejlődő nyelvfék beszűkítheti a nyelv természetes mozgásterét, hangképzési zavarokat, beszédproblémákat okozhat. A lenőtt, megerősödött ajakfék több milliméteres rést tarthat fenn a fogak között, illetve a folyamatos irritáló hatása miatt ínyvisszahúzodást is okozhat. Amennyiben ezek a képletek fejlődésüknél fogva rendellenes alakúak vagy méretűek, sebészi eltávolításukra lehet szükség. Ezen beavatkozások mindössze néhány percet vesznek igénybe és teljesen fájdalmatlanok.

Ínykorrekciók

A maximális esztétikai hatás eléréséhez, a vörös-fehér egyensúly harmonizálásához szükséges lehet az íny lefutásának módosítása. Az aktuális szituáció függvényében egy adott helyen íny felesleg eltávolítására vagy éppen íny hiány pótlására is szükség lehet. Szintén ide tartozik egy erősen destruált fog megmentését célzó beavatkozás, mely során az íny határt mesterségesen megváltoztatjuk annak érdekében, hogy a fog a vérző ínytől elválasztható legyen és különböző anyagokkal felépíthetővé, így megtarthatóvá váljon.

Implantáció

Egy vagy több foghiány pótlását célzó olyan korszerű beavatkozás, mely során a csontba egy erre a célra speciálisan kiképzett műgyökeret helyezünk. Az implantáció előfeltétele, hogy rendelkezésre álljon megfelelő mennyiségű és minőségű saját csont. Ezek megítélésére a beültetést megelőzően röntgen vizsgálatot is végzünk. A beavatkozás leggyakrabban helyi érzéstelenítésben történik. Miután az implantátumot behelyeztük, 3-4 hónap gyógyulási idő következik. Ez idő alatt az ínnyel fedett műgyökér elnyeri végső stabilitását és terhelhetővé válik. A gyógyulási idő alatt átmenetileg készíthetünk kivehető fogpótlást a foghiány elfedésére és a komfortérzet fokozására. A gyógyulási időt követően megtörténik az implantátum felszabadítása. Ezen beavatkozás alkalmával szintén lokális érzéstelenítésben, a műgyökérbe egy olyan csavart helyezünk, mely már az ínyszél fölé emelkedik, így megformázza azt. Ettől számított 7-10 nap múlva következik a lenyomat vétel, mely alapján a fogtechnikus egyénileg elkészíti a megbeszélt anyagból a legélethűbb színű és formájú végleges koronát vagy hidat. Miután a végleges fogmű átadásra került, dentálhigiénikus kolléganőink segítenek az új művek tisztításának, karbantartásának lépéseit elsajátítani. Nagyon fontos a rendszeres – kezdetben 3 majd később 6 havonta történő – fogászati ellenőrzéseken való részvétel és szükség esetén a meglévő fogkő eltávolítása. Az orvosi utasítások betartása mellett az elkészült művek sok éven keresztül szépek és egészségesek maradhatnak és visszaadhatják a természetes fogak érzését.

Csontpótlások

A fog elvesztését követően a hiány helyén lévő csont idővel lebontódik. Ha ez a lebontódás elér egy kritikus szintet, gátja lehet az implantátum beültetésének. Ebben az esetben az implantációt megelőzően szükség lehet csontpótló beavatkozás elvégzésére. A csontpótló beavatkozásoknak számos formája ismeretes, hogy milyet javaslunk egy adott esetben, az az aktuális anatómiai jellegzetességektől függ. Miután a csontpótlás megtörtént és a gyógyulás is lezajlott, a kezelés az implantációval folytatódik.

Gyakran ismétlődő kérdések

  • El kell-e távolítani a bölcsességfogaimat?

    A kezelés megkezdése előtt alapos kivizsgálásra, röntgenfelvételekre kerül sor. A bölcsességfogak eltávolítására a fogszabályozó szakorvos tehet javaslatot, de ez attól függ, hogy milyen a fogak helyzete és iránya és van-e vagy lesz-e elegendői hely számukra az állcsontban. A kezelés alatt és a fogszabályozó készülék levételét követően szintén készülnek kontroll röntgenfelvételek, amelyek segítségével a fogorvos látja, hogy nem okoz-e problémát a bölcsességfog. Ha igen, akkor mindenképp javasolt az eltávolításuk.

  • Fogszabályozásnál kell-e fogat húzni?

    Vannak olyan helyzetek, amikor a megfelelő eredmény elérése érdekében fogat kell húzni. Természetesen már egyre több kezelési mód áll rendelkezésre, és léteznek olyan fogszabályozó technikák, amelyek alkalmazásakor elkerülhető a foghúzás.

Hasznos információk

  • Gyakori rendellenességek

    Fogazati rendellenességek

    • Torlódás
    • Nyitott harapás (a metszőfogak nem érnek össze harapáskor)
    • Mélyharapás (a felső metszők harapáskor túlzottan fedik, vagy eltakarják az alsókat)
    • Keresztharapás (pl.:a felső fog nem az alsó elé, hanem mögé harap)
    • Fogíven kívül, vagy belül álló fog
    • Fogak túlzott kifelé, vagy befelé dőlése
    • Előtörésben visszamaradt fog
    • Számfeletti fogak
    • Fogcsíra hiánya

    Állcsontokat érintő rendellenességek

    • Alulfejlett, vagy túl nagy állkapocs
    • Alulfejlett, vagy nagy felső állcsont
    • Ezek kombinációja, azaz aránytalanság a két állcsont mérete, nagysága, helyzete között
    • Nyitott harapás
    • Mélyharapás
    • Aszimmetria
    • Ajak- és szájpadhasadékok

    Gyakori eltérések, melyekkel felnőttkorban találkozunk

    Miért alakulnak ki a fogazati rendellenességek?

    1. Genetikai okok

    • A fogaink mérete és alakja genetikailag meghatározott. Az állcsontok mérete viszont más gének által kódolt. Így előfordul, hogy túl nagy fogak mellé kis állcsontokat, túl kis fogak mellé pedig nagy állcsontokat öröklünk, melynek torlódás vagy éppen résesség lesz az eredménye.
    • Sok eltérés önmagában is öröklődhet, például az előreálló, túlfejlett állkapocs (bulldogharapás), – gondoljunk például a Habsburg családra. Családi halmozódás figyelhető meg sokszor a csírahiány, számfeletti fogak vagy éppen a hasadékok (ajakhasadék, szájpadhasadék), esetében is.

    2. Külső ártalmak

    • Rossz szokások, funkcionális zavarok.
    • Ujjszopás (a gyermek ujjával kifelé tolja a felső metszőit, mint egy „fogszabályozó készülék”).
    • Nyelvlökéses nyelés (nyeléskor a nyelv a két fogsor közé szorul).
    • Ajakszorításos nyelés (nyeléskor az alsó ajak beszorul a felső metszők mögé ezáltal a felső metszők előre az alsók pedig hátra dőlnek).
    • Körömrágás, ceruzarágás.
    • Fogcsikorgatás (többnyire éjszaka történik, gyakran stressz miatt).
    • Táplálkozási zavarok (nem szopik a baba, nem rág eleget a gyerek).
    • Gátolt orrlégzés (Ha sokáig beteg a gyermek, orrán nem kap levegőt, szájon át lélegzik. Így ajkai mindig nyitva vannak, fogait nem támasztja meg az ajak izomzata, ezért kifelé dőlnek a felső metszők.).
    • Idő előtti tejfog elvesztés (a tejfogat váltó maradó fog előtörése előtt több mint egy évvel történő tejfog eltávolítás). Nagyon sok rendellenességet okoz a korai tejfog eltávolítás, mert a szomszédos fogak a foghiány felé vándorolnak, és a később áttörő maradó fognak nem marad elegendő hely. Így a fogsoron kívül vagy belül fog állni, rossz estben elő sem tud törni, a csontban reked. A harapás is megsüllyedhet, amelynek mélyharapás lesz a következménye. Ennek megelőzésére egyrészt a fogmegtartást részesítjük előnyben, másrészt ha a fogeltávolítás mindenképp szükséges, helyfenntartók alkalmazását szoktuk javasolni. Ez lehet kivehető, vagy rögzített, kis kiterjedésű készülék, a gyerekeket nem zavarja.
    • Trauma (tejfogat ért baleset következtében egyáltalán nem vagy rendellenes helyzetben tör át az alatta lévő maradó fog)

Érdekességek

  • NASA találmány a fogszabályozóban

    Az egyes fogszabályozóknál használt drótban olyan nikkel-titánium található, melyet a NASA fejlesztett ki, és speciális alakmegőrző tulajdonsággal rendelkezik, mely testhő vagy nyomás hatására aktivizálódik.

  • Már a maják is használtak fogékszert

    2500 évvel ezelőtt a Maja civilizációnak komoly ismeretei voltak a fogakról. Fogaikat ugyanis előszeretettel díszítették ékszerekkel, melyhez kezdetleges fúrót használtak. Sőt, fogaikat sokszor speciális alakúra faragták, hogy minél érdekesebb legyen… A kutatók szerint a maják nagyon jól ismerhették a fogakat, hiszen képesek voltak úgy faragni azokat, és úgy beilleszteni az ékszert, hogy felépítésükben nem esett kár.

  • Az egyiptomiak furcsa módszere a fogak között rés ellen

    Már az ókorban is voltak kísérletek a fogak közötti rések megszűntetésére és a tökéletes mosoly kialakítására. Ásatások során fedezték fel, hogy az egyiptomiak a fogakat egy vékony, állati belekből készített zsineggel húzták össze, így próbálták megszűntetni a köztes hézagokat. Hiába, egy a szép mosoly már akkor nagy jelentőséggel bírt.