Mire jó a fogkrémben található xylitol?

A fogkrém antibakteriális összetevője a Xylitol, ami meggátolja a szájüregben megtalálható fogínygyulladást okozó baktériumok elszaporodását. A hatékonyság növelését célozzák azok a hozzáadott egyéb anyagok (mint pl. zink, fluorid, triclosan, stb.) amelyek direkt kémiai plakk-redukciós hatást fejtenek ki.

Igaz, hogy a rágózás jót tesz a fogszabályozós fogaknak is?

Talán meglepő, de a válasz: igen! A rágózás ugyanis fokozza a nyálelválasztást, így segíti a fogak öntisztulását, továbbá hozzájárul a rágóizmok erősítéséhez és az új izmok pozíciójának megőrzéséhez is. Fontos azonban, hogy ez a jótékony hatás csak a cukormentes és cukorbevonat nélküli rágók esetében mondható el, a cukros rágók következtében ugyanis a lepedék savassá válhat és kikezdheti a fogzománcot.

Az egyiptomiak furcsa módszere a fogak között rés ellen

Már az ókorban is voltak kísérletek a fogak közötti rések megszűntetésére és a tökéletes mosoly kialakítására. Ásatások során fedezték fel, hogy az egyiptomiak a fogakat egy vékony, állati belekből készített zsineggel húzták össze, így próbálták megszűntetni a köztes hézagokat. Hiába, egy a szép mosoly már akkor nagy jelentőséggel bírt.

Már a maják is használtak fogékszert

2500 évvel ezelőtt a Maja civilizációnak komoly ismeretei voltak a fogakról. Fogaikat ugyanis előszeretettel díszítették ékszerekkel, melyhez kezdetleges fúrót használtak. Sőt, fogaikat sokszor speciális alakúra faragták, hogy minél érdekesebb legyen… A kutatók szerint a maják nagyon jól ismerhették a fogakat, hiszen képesek voltak úgy faragni azokat, és úgy beilleszteni az ékszert, hogy felépítésükben nem esett kár.

NASA találmány a fogszabályzóban

Az egyes fogszabályzóknál használt drótban olyan nikkel-titánium található, melyet a NASA fejlesztett ki, és speciális alakmegőrző tulajdonsággal rendelkezik, mely testhő vagy nyomás hatására aktivizálódik.

A hiba nem a génekben van!

Gyakran védekezünk azzal, hogy rossz géneket örököltünk, ezért szuvasodnak a fogaink. Ez nem egészen igaz, hiszen a fogszuvasodásnak, a fogak elvesztésének oka leginkább a nem megfelelő szájhigiénia. Örökölhetünk bármilyen jó géneket, ha az alapvető fogápolási műveleteket nem végezzük el, nem lesz, ami megakadályozza a fogak károsodását. Ma már jobbnál jobb fogkefék, fogselymek, szájvizek állnak a rendelkezésünkre, segítségükkel a fogak könnyedén tisztán tarthatók, épségük hosszútávon megőrizhető.

Ételek, amik jót tesznek a fogaival

Meglepő lehet, de vannak olyan ételek, italok, melyek kifejezetten jót tesznek fogaival. A cukormentes rágógumi jótékony hatását sokan ismerik, de tudta Ön például, hogy a fekete- és zöldtea ill. a hüvelyesek fluor tartalmuknak köszönhetően erősítik a fogzománcot?

Nem csak a cukor okozhat fogszuvasodást!

Sokan tévesen úgy gondolják, hogy egyedül a cukor okozhatja a fogak szuvasságát. Az igazság azonban az, hogy nem csak a cukor, hanem bármilyen szénhidrát segíti azoknak a baktériumoknak az elszaporodását, amik a száj PH értékét a savas irányba mozdítják el. Ez pedig kedvez a fogszuvasodásnak!

Így nézett ki az első fogszabályzó

A francia Pierre Fauchard-t tartják a fogszabályozás atyjának, aki 1728-ban kiadott könyvében írt a fogászati kezelésekről. Ő vezetett be egy olyan készüléket, mely leginkább egy lópatkóhoz hasonlított, és a fogsor igazításához használták. Az orthodoncia elnevezés azonban Joachim Lefoulon-tól származik, aki 1841-ben megjelent művében írt felfedezéseiről.

Tudta, hogy a fogkrémes tubus alján lévő színes csíkoknak jelentésük is van?

A csíkok a fogkrém anyagára utalnak, 3 féle csoportot különböztethetünk meg:

• 100%-ban szintetikus anyagokból készült fogkrémek, ezt fekete vagy kék színnel tüntetik fel a tubuson
• 50-50%-ban tartalmaz vegyi-, illetve szintetikus anyagokat, ezt piros csík jelzi
• 100%-ban csak természetes anyagokból áll, ennek tubusán zöld csík található

Kellemetlen szájszagot a nyelvi lepedék is okozhat!

Tudta, hogy a nyelven megtelepedett baktériumok miatt lesz kellemetlen leheletünk? Szerencsére napjainkban már elérhető olyan fogkefe, melynek hátoldalán érdes rész található, mely kiválóan alkalmas a nyelv tisztítására. Jó hatása, hogy csökken a fogak lepedékessége és helyreáll a nyelvbimbók ízérzékelése is!

A dohányzás nem csak a tüdő ellensége, hanem a fogaké is!

A rákkeltő füst bejárja a szájüreget, káros anyagai megtapadnak a fogakon, a nyelven és a szájnyálkahártyán. A nikotin a tüdő és a nyálkahártya véráramába kerülve, az erek összehúzódását eredményezi, így romlik a vérellátottság és gyengül az immunrendszer. Így kialakulhat fogíny- vagy fogágy gyulladás is.

Miből készül a fogszabályozó?

Fogszabályozók íveit olyan anyagból kell készíteni, amely jól hajlítható, ugyanakkor megfelelően rugalmas és a szájüregben korrózióálló. Eleinte arany vagy platina-arany ötvözetet alkalmaztak, később a rozsdamentes acél és a króm, kobalt, nikkel kombinációi terjedtek el. A legmodernebb eszközök nikkel-titánium és a titánium-molibdén ötvözetek. Természetesen ezek a modern anyagok a szervezetre semmilyen káros hatást nem gyakorolnak.

Már az egyiptomiak is használtak kezdetleges fogszabályzót!

Kezdetleges fogszabályzási illetve fogrögzítési megoldások már az ókori egyiptomiaknál is megfigyelhetőek! Archeológusok olyan múmiákat fedeztek fel, akiknek fogain zsinórszerű anyagot találtak, melyeket állati belekből állítottak elő, és a fogaikra csavartak, hasonlóképpen a mai modern fogszabályzó drótokhoz, de előfordultak olyan múmiák is melyek fogain már fémdrótok voltak.

Miért van mindennek rossz íze fogmosás után?

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy közvetlenül fogmosás után minden ételnek és italnak bizarr, keserű íze lesz. A fogmosás megbolondítja az ízérzékelésünket, amiért a nátrium- lauril- szulfát, elterjedtebb nevén SLS nevű vegyület a felelős. Az SLS-t a fogkrémhez azért adják, hogy a habképződést segítse! Mellékhatásként, az SLS egyrészt legyengíti az édes íz érzékelését, másrészt felerősíti a keserűét.

Összefüggés a szájhigiénia és a szív egészsége között

Egy új-zélandi tanulmány derített fényt arra, hogy szájüregben elszaporodó baktériumok a véráramba kerülve válaszreakciót váltanak ki a szervezetből, melynek során a fehérvérsejtek megtámadják azokat. Noha ez akár jót is jelenthetne, de a fehérvérsejtek a baktériumokhoz tapadva sajnos lerakódásokat idézhetnek elő az artériákban, érszűkületet eredményezve. Ez pedig megnöveli az agyvérzés, és a szívinfarktus kockázatát, ezért is rendkívül fontos a napi kétszeri fogápolás, valamint a rendszeres rendelői fogkőeltávolítás.

Így károsítják a gyorsételek a fogakat

A gyorsételek mellé fogyasztott italok jellemzője, hogy általában rendkívül cukrosak, valamint savas PH értékűek. A magas cukortartalom hozzájárul, hogy a szájüregben élő Streptococcus mutans baktérium elszaporodjon. Ez a baktérium a cukrok lebontása közben savakat termel, ami hozzájárul a fogszuvasodás kialakulásához. A jelenség szintén fennáll más savas ételek vagy italok fogyasztásakor is, ugyanis az alacsony PH érték a fogzománcra káros hatással van. Mind ezek mellett a gyorsételek kevés olyan vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, amire a fogaknak nagy szükségük lenne.

Körömrágás – ínygyulladás

Igen, lehet összefüggés. A körömrágást sokak esetében kóros kézmosás is kíséri, a felpuhult körömágyon pedig gyakran gombás fertőzés is kialakulhat. Ez rágás közben elkerülhetetlen, hogy szájba kerüljön így veszélyeztetheti az íny és a fogak egészségét. Ha nincs felázva a körömágy, az ujjakról úgy is sokféle kórokozó juthat a szájba.

Ön hányszor mosolyog egy nap?

Érdekes tény, hogy egy nő egy nap átlagosan 62-szer mosolyog, míg egy férfi mindössze 8-szor. Sokan vannak, akik azért nem mernek mosolyogni, mert szégyellik rendezetlen fogaikat. Szerencsére van megoldás, hiszen a fogszabályozással bárki visszanyerheti önbizalmát, és újra önfeledten mosolyoghat.

Már a neandervölgyi ember is használt fogpiszkálót!

Spanyol kutatók olyan neandervölgyi embertől származó állcsontot és benne épen maradt fogakat találtak, melyeknek kora nagyjából 50-150.000 év lehetett. A fogakból azt is meg tudták állapítani, hogy az ősember kisebb faágakat használhatott az ételmaradék eltávolítására. A neandervölgyi igen durva étrendet követhetett, ugyanis fogai rendkívül kopottak voltak. Noha az ősember már régóta használt kezdetleges „fogpiszkálót”, a neandervölgyi ember esetében azonban az az egyedülálló, hogy nem csak az ételmaradék eltávolítására használta, hanem az ínygyulladás okozta fájdalmat is próbálta vele orvosolni.

 

A fogcsikorgatás miatt az implantátumok könnyebben kilökődhetnek

A Journal of Oral Rehabilitation című fogászati szaklapban közölt kutatási eredmények szerint a fogcsikorgatás növelheti a fogászati implantátumok elvesztésének esélyét. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy azoknál, akiknél fennáll a bruxizmus (azaz a fogcsikorgatás), 13%-kal nagyobb eséllyel fordul elő az implantátumok kilökődése, mint akiknek nem volt ilyen problémájuk. A kutatások arra is rámutattak, hogy a fogcsikorgatás jellemzőbb a férfiakra, mint a nőkre. A bruxizmust legkönnyebben éjszakai fogvédővel kezelhetjük, azonban a probléma állkapocsízületi megbetegedésre is utalhat. Ha Ön is gyakran csikorgatja álmában a fogait, állkapcsa fáj vagy kattog, forduljon hozzánk!

Az első fogszabályozó készülék 14 karátos aranyból készült

Noha már az ókorban is készültek kezdetleges „fogszabályozók”, az első, maihoz hasonló fogszabályozó készüléket 1728-ban Pierre Fauchard francia fogorvos készítette. Őt a modern fogászat egyik atyjának is tekintik. A készülék drótjait aranyból készítette, mivel ezt az anyagot volt a legkönnyebb a fogakhoz alakítani. Ezek a készülékek meglehetősen értékesek voltak, hiszen 14-18 karátos aranyból állították őket elő. Az ő találmánya fektette le a mai fogszabályzás alapjait.

A harapási rendellenességek összefüggenek a testkoordinációval is

A harapási rendellenességek nem csupán esztétikai problémát jelentenek, hanem jelentősen befolyásolják a rágást, a beszédet és az állkapocsízület egészségét. Egy friss tanulmányban összefüggést mutattak ki a harapási rendellenességek, a testkoordináció és az egyensúlyérzék között. A rosszul záródó fogazat és a testkoordináció közötti összefüggést a Barcelonai Egyetem és az Innsbrucki Egyetem kutatói fedezték fel. A tanulmányuk szerint a dinamikus és statikus egyensúlyérzékelésben is javulás állt be azoknál, akiknek a harapási rendellenességét fogszabályozással korrigálták. Annak, hogy hogyan hathat a harapás az egyensúlyérzékre meglehetősen bonyolult neurofiziológiai háttere van, az eredmények biztatók, azonban a témában további kutatásokra van szükség.

Tudta, hogy a fogak megőrzik a D-vitaminhiány jeleit?

Kanadai kutatók szerint a D-vitamin és egyéb ásványi anyagok hiánya mikroszkopikus szinten kimutatható a fogak szerkezetében, hasonlóképpen, ahogy a fák évgyűrűi is megőrizik a fát érő hatásokat. 18.-ik és 19.-ik században élt vizsgálati alanyok fogsorait vizsgálva a kanadai kutatók megfigyelték, hogy egykor mindegyik kóros D-vitamin hiányban, vagyis angolkórban szenvedett. Azt is sikerült megállapítaniuk a fogak szerkezetéből, hogy gyerekkorukban mikor szenvedtek angolkórban és ez meddig tartott. A kutatások rávilágítottak, hogy a D-vitamin hiány módosíthatja a dentin mineralizációját (ami a fogak egyik legfontosabb „alapanyaga”), megakadályozhatja annak fejlődését.

Melyik volt előbb a fogkefe vagy a fogszabályozó?

A fogszabályozót hamarabb találták fel, mint hogy az első műanyag fogkefék megjelentek a piacon. Az első szintetikus fogkeféket 1938-ban kezdték el ugyanis árulni, míg a modern fogszabályozó elődjét már az 1800-as években is alkalmazták, amit később folyamatosan továbbfejlesztettek. Napjainkban már minden szempontból modern, esztétikus, és hatékony fogszabályozó készülékeket használhatunk.

Tudta, hogy létezik fogmosás-fóbia?

A legtöbb ember számára a fogmosás nem jelent kellemetlenséget. Meglepő módon azonban léteznek olyanok, akik egyenesen félnek tőle. Például azért, mert attól tartanak, hogy kárt tesznek fogaikban, vagy egy rendkívül rossz emléket idéz bennük, amitől ez az egyszerű művelet is szenvedést okoz. Ebben az esetben pszichoterapeutát érdemes felkeresni, aki segíthet leküzdeni a félelmet és az ellenérzést.

Már az ókoriak is foglalkoztak a fogszabályozással

Az ókori görögök, az etruszkok, és a rómaiak is tisztában voltak a rendezetlen fogsor előnytelenségével. Egy etruszk nő maradványának fogain például arany pántot találtak, hogy a halála után is egyben maradjon fogsora, de már Hippokratész is írt a fogak szabálytalanságáról. A római író, Celsus pedig azt javasolta, hogy az újonnan előtörő, szabálytalan fogakat rendszeres nyomják újjal, hogy a helyükre kerüljenek.

Keleten divat lett a fogszabályzó

Egyes keleti országokban, mint például Thaiföld, Kína, és Indonézia, divat lett a fogszabályzós mosoly. Ezekben az országokban ugyanis a fogszabályzó a gazdagság, a jómód, és a stílusosság szimbólumává vált, hiszen az eredeti fogszabályzó készülékek rendkívül drágák, ezért csak a tehetősek engedhetik meg maguknak a kezelést. A fogszabályzók annyira vonzók lettek, hogy például Indonéziában orvosi segítség nélkül is feltehető ál-fogszabályzókat is lehet kapni, amik azonban nem egy esetben bizonyultak veszélyesnek, és károsnak…

  • Iratkozzon fel
    Hírlevelünkre!

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Minden jog fenntartva 2015 - Jogi nyilatkozat
Ugrás a lap tetejére